-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Erdőben, hegyen-völgyön, réten-mezőn fut, mégsem tájfutó – ki az?
Az összetett szavak fura jószágok. Sok esetben sejthető, hogy mit jelentenek, még akkor is, ha sosem hallottuk őket. A sapkacsipesz szót például aligha hallhattuk (legalábbis az interneten nem fordul elő), de ha először hallanánk, azonnal lenne tippünk, hogy mit jelent: olyan csipeszt, amivel a sapkát rögzítjük (pl. teregetéskor, vagy a fejünkön). Ugyanakkor tudjuk, hogy elvben jelenthet mást is: pl. sapka alakú csipeszt. Ráadásul ha ilyen tárgyakkal találkoznánk, magunk is hajlamosak lennénk így nevezni őket, még akkor is, ha sosem hallottuk a szót.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Persze tudjuk, hogy egyes összetett szavak jelentése kitalálhatatlan: a vasmacska ’horgony’ például egyáltalán nem macska (és nem is feltétlenül vas). Persze a szó még jelenthet macskát ábrázoló vasszobrot (vö. kőoroszlán). Általában a szövegkörnyezetből kiderül, ha egészen más jelentésről van szó, mint az elemek alapján várnánk.
Baj akkor van, ha a szövegkörnyezet nemhogy nem fedi fel, hogy a szó jelentése nem egyezik meg azzal, amit elsőre gondolnánk, hanem még el is fedi. Sokszor hallhatunk például arról, hogy a tájfutók az erdőben versenyeztek – ebből levonhatjuk a következtetést, hogy a tájfutás, tájfutó szavak első eleme a táj ’természetes környezet’ szóval azonos, tehát olyan sportról van szó, amikor a sportolók a természetben futnak. Ilyen sport van is, csakhogy ezt terepfutásnak hívják.
A tájfutás elnevezésnek nem a táj szóhoz van köze: ez a tájékozódási futás rövidítése. E sportban a versenyző térképe és tájoló segítségével egy előre meghatározott útvonalat fut be. A tájfutóversenyeket gyakran rendezik a természetben, de nem feltétlenül: vannak városi versenyek, sőt, időnként épületeken belül is rendeznek versenyeket.

(Forrás: Wikimedia Commons / vastateparksstaff / CC BY 2.0)
A két sportág versenyei persze bizonyos esetekben hasonlíthatnak, hiszen a terepfutónak is tájékozódnia kell a terepen, és a tájfutók is gyakran terepen futnak. Míg azonban a terepfutóknak egy előre kijelölt útvonalon kell futniuk, a tájfutóknak csak bizonyos pontokat kell érinteniük, és az útvonalat maguk határozzák meg. A tájfutásnak központi része a tájékozódás, és a versenyzők maguk döntik el, hogy a kényelmesebb hosszabb útvonalon próbálnak meg gyorsabban haladni, vagy nehezebben járható (meredekebb, bozótosabb) úttalan utakon keresztülvergődve igyekeznek hamarabb a kijelölt ponthoz érni. A felszíni hasonlóságok ellenére tehát a két sportág lényege nagyon is különbözik egymástól.
Legközelebb a tájbokszról lesz szó.