-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A legnagyobb magyar humanista költő, Janus Pannonius egy eddig publikálatlan költeményét jelenteti meg februári mellékletében a Jelenkor.
Mint Ágoston Zoltán, a pécsi folyóirat főszerkesztője kedden elmondta, a Renatusnak, Szicília királyának dicséretéről való, Három könyv címet viselő, latin nyelvű panegyricusnak (dicsőítő költeménynek) Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész akadt a nyomára a Nápolyi Nemzeti Könyvtárban.
A melléklet előszavát jegyző Jankovits László Janus Pannonius-kutató hangsúlyozta: ilyen jelentőségű felfedezés legfeljebb nemzedékenként születik a Janus-kutatásban.
A Pécsi Tudományegyetem oktatója hozzátette, a dicsőítő költeménynek eddig csak kevesebb mint fele volt ismert. A panegyricus nagyobb részének fordítását maga Szentmártoni Szabó Géza készítette el, de az irodalomtörténész a Kerényi Grácia fordításában korábban megjelent részlet fordítását is pontosította az újonnan felfedezett szövegváltozat alapján. Így a teljes, 1043 soros szöveg először olvasható egészben, mégpedig magas színvonalú magyar változatban – emelte ki Jankovits László.
A Renatusnak, Szicília királyának dicséretéről való három könyv egy 1452-ben keletkezett dicsőítő költemény, melyet Janus Pannonius Anjou Renéhez, első királyi patrónusához címzett – igaz, addigra René már elvesztette a nápolyi trónt. A költemény a műfajhoz híven a címbe emelt férfiú erényeit és hősi cselekedeteit méltatja.