Manapság a stressz az egyik leggyakoribb oka betegségeknek, így annak is, hogyha valaki hosszabban hiányzik a munkájából. A munka és az identitás ma olyan szorosan kapcsolódnak össze, mint korábban soha – állítja a koppenhágai egyetem stresszkutatója, Malene Friis Andersen egy új tanulmányában, amiről a Science Daily készített beszámolót.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Fekete foltokat lát, szívdobogást érez vagy végigfut a fájdalom a testén? – Ezek azok a tünetek, amelyeket azok az emberek élnek át, akik reggel úgy mennek be a munkahelyükre, hogy ott az életük a tét... A stressz ugyanis evolúciósan azért alakult ki, hogy figyelmeztessen arra, ha az életünk veszélybe kerül. Manapság azonban stresszt leginkább a munkahelyünkön élünk át – még akkor is, ha a munkavégzés közben valójában semmilyen valós életveszély nem fenyeget minket.

„Mára odáig jutottunk, hogy a világunk legvadabb kardfogú tigrisei a főnökeink vagy a határidők. De akármilyen barátságtalan is legyen egy főnök, odáig nem fajulhat a helyzet, hogy ténylegesen megöljön minket. Mégis sokaknak a munka élet-halál kérdés: azoknak, akik minden nap stresszt élnek át a munkahelyükön. Soha nem látott mértékben kapcsolódik össze az identitásunk a munkánkkal, és sokak számára ez a kapcsolat szükséges ahhoz, hogy teljesítsenek a munkahelyükön, hogy megfeleljenek a főnökeik elvárásainak” – írja Malene Friis Andersen új könyvében.

Az egyszerű jótanácsok nem használnak

A pszichológus szakértő kutatása 15 interjúra épül, amelyben olyan emberekkel beszélgetett, akik huzamosabb ideig hiányoztak a munkájukból stressz miatt. Mindannyiuknak kreatív, tudáson és személyes elkötelezettségen alapuló munkájuk volt.

„A munkahelyi identitás elképesztően fontos az általános identitás, az önkép, az egészséges önértékelés szempontjából. Ezek pedig vissza is hatnak a munkahelyi teljesítményre. Ezért van, hogy manapság a stressz egzisztenciális fenyegetettséget jelent. A munkahely pedig az elismerését folytatott csatáink helyszínévé válik” – mondja a pszichológus. Éppen ezért az egyszerű stresszkezelési jótanácsok csakis akkor működnek, amikor viszonylag békés állapotok vannak egy munkahelyen. „Ha azonban a stressz már megjelent, akkor abból a helyzetből nagyon nehéz kikeveredni, hiszen a munkában elért sikerektől függ majd az életünk” – mondja a szerző.

A stressz elsősorban azoknak az embereknek a munkaképességét érinti, akik olyan cégek alkalmazottai, ahol magasak az elvárások a tudással, a szociális kompetenciákkal, a kreativitással kapcsolatosan. A cégek által teremtett munkakörnyezet azonban kontraproduktív a dolgozók elkötelezettsége és jóléte szempontjából. „Sokféle értékelési módszert használnak a cégek az alkalmazottaik teljesítményének mérésére, ezek azonban legtöbbször bizonytalanságot okoznak a dolgozóban. A sikeresség kritériumai sokszor túl szűkösek, így az alkalmazott nem tudja reálisan felmérni a saját értékeit, érzéseit és előérzeteit. Az ilyen bizonytalan dolgozó sérülékeny, és ki van téve a stressznek” – mondja Malene Friis Andersen.

Megizzasztja a munka?
(Forrás: Wikimedia Commons / Minghong / CC BY-SA 3.0)

A maximalizmus és a stressz mítosza

A pszichológus szerint tévedés a maximalizmust a stressz legfőbb okának tekinteni, és a dolgozót felelőssé tenni a kialakulásáért. A maximalizmus inkább a munkaerő-piaci elvárások következménye. Így azoknak az embereknek, akik stresszelnek, a legkevésbé sem hatásos, ha azzal hibáztatjuk őket, hogy ők csak maximalisták. Inkább annak a felismerése lenne fontos, hogy nincs olyan, hogy valaki mindenben tökéletes.

„A cégek arra költik a pénzüket, hogy tanácsadókat fizetnek, akik megmondják, mitől lesznek stressztűrőbbek a dolgozók. A stressz-eredetű problémák száma azonban nem csökken, hanem nő. A tudósok között nincs egyetértés abban, hogy mi tartja fönn a stresszt, ezért nagyon sok ötlet van, ami nagy üzleti lehetőségeket is rejt magában. Szükséges lenne azonban annak a vizsgálata, hogy a különböző munkakörnyezetekben hogy alakul ki a stressz. Így nagyobb esély lenne arra, hogy ki tudjuk küszöbölni, vagy hogy kezelni tudjuk” – mondja Malene Friis Andersen.

Forrás

Work Seems Life Threatening to People Suffering from Stress