Edupress: Az Ön által vezetett projekt főként a flow élményre fókuszál. Milyen módszereket alkalmaztak?

Oláh Attila: Amikor a pszichológiában érzelmi állapotokat tanulmányozunk, vizsgálhatjuk azt a szubjektív, a mentális állapotokra vonatkozó élményanyagot, melyet az egyén aktuálisan átél. Ilyenkor használjuk az önbeszámolós technikákat. Az interjúk, kérdőívek problémája, hogy az emberek nagyon különbözően számolnak be élményeikről. A flow élmény létrejöttének feltétele, hogy a személy teljes mértékben belemerül abba, amit éppen csinál. A flow online monitorozására az önbeszámolós eljárások nem alkalmasak, mert az élményt megzavarja minden külső, zavaró beavatkozás. A személyt így utólag kérdezzük meg tapasztalatairól, projektünk során egy flow-kérdőívet is kifejlesztettünk. Az élmények és mentális állapotok viselkedésbeli kísérő jelenségeit (például az arckifejezéseket) is vizsgálhatjuk, tanulmányozhatjuk az agy elektromos aktivitását mérve azokat az agyi történéseket is, amelyek a megélt élménnyel szinkronban folynak. Ha képesek vagyunk pontosan meghatározni objektív mérési eszközökkel egy jellegzetes mentális állapot, például a flow viselkedésbeli vagy elektrofiziológiai indikátorait, akkor választ kaphatunk arra, milyen következménye van annak, ha valaki tartósan flow állapotban végez egy tevékenységet, vagy vizsgálható a flow élmény dinamikája, időbeli alakulása is.

Edupress: Hogyan zajlott a kutatás?

OA: Vizsgálatainkban a flow élményt önbeszámolós (kérdőív), obszervációs (megfigyeléses) és objektív (EEG) technikákkal egyszerre mértük, videofelvételt készítve a teljes vizsgálatsorozatról. A vizsgálati helyzet lényege, hogy a vizsgálati személyek különböző nehézségi fokon játszottak számítógépes játékot. Amikor a játék könnyű volt, a vizsgálati személyek unalomról számoltak be, amikor nagyon nehéz volt, feszültséget, enyhe szorongást éreztek, amikor pedig a játék nehézségi szintje összhangban volt a személy képességeivel, flow élményt jeleztek. Eredményeink azt mutatták, hogy az unalomnak, a szorongásnak és a flow élménynek eltérő EEG-mintázata van, illetve a három mentális állapot mimikai jegyei is eltérnek. Megtudtuk, hogy a flow élmény kialakulását intenzív agyi aktivitás előzi meg, amely fokozatosan csökken és beáll egy, a koncentrált figyelemre jellemző agyi aktivitási szint alá. Flow állapotban agyunk kisebb terhelést kap, takarékosabb üzemmódban dolgozva nagy teljesítményt ér el, hatékonyan működünk és nem érzünk fáradtságot.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Edupress: A kutatással komplex személyiség és egészségfejlesztési programok létrehozásához, valamint nagy „flow hozamú” oktatási környezet kialakításához kívánnak hozzájárulni. Milyen jellemzői vannak ezeknek a programoknak?

OA: A flow gyakorisága leginkább a leleményességgel és a szinkronképességgel jár együtt az általunk használt Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív változói közül. A flow kialakulását a kíváncsiság és nyitottság, fennmaradását a kitartás és a kreativitás facilitálja, míg az önregulációs kompetenciák az optimális élményből történő kizökkenést akadályozzák meg. A nagy flow hozamú környezet alatt olyan kontextust értünk, amely tartalmazza a flow Csíkszentmihályi Mihály által feltárt fundamentális feltételeit, a kutatásaink során azonosított személyiségkomponenseket és a feladat karakterisztikumait is – például legyen kontrollálható, érdekes, illeszkedjen a személy célrendszerébe. A programok célkitűzése lehet a flow elérését támogató személyiségkomponensek fejlesztése, de egy hagyományos iskolai órát is felépíthetünk úgy, hogy érdeklődést keltsen, a tanuló lássa az értelmét annak, amit csinálnia kell, legyen módja kontrollálni a tanórán történteket, kapjon folyamatos visszajelzést az előrehaladásáról és folyamatosan növekedjen annak a feladatnak a nehézségi szintje, melyet teljesítenie kell. A hangsúlyt a bekapcsolódás feltételeinek megteremtésére és az aktív tanórai jelenlét biztosítására kell helyezni. Az ilyen feltételek mellett megszerzett tudás tartósabb és konvertálhatóbb.

Edupress: Projektjük egyik célja a Pozitív Pszichológia Labor kibővítése. Milyen változtatásokat látna szükségesnek?

OA: A Pozitív Pszichológia Laboratórium az első és egyetlen az országban, mely oktatási és kutatási célokat egyaránt kiszolgál. A labor mobil elektrofiziológiai műszerparkja lehetővé teszi a pozitív érzelmek természetes élethelyzetben történő online monitorozását, a vizsgálatok és kísérletek képi rögzítését. A tervek között a teszt eszköztár bővítése szerepel, mellyel azt szeretnénk elérni, hogy a pozitív pszichológia által felkarolt témakörökben (érzelmi intelligencia, kreativitás, bölcsesség, flow, pozitív érzelmek, erények és erősségek) minden fontos mérési eljárással rendelkezzünk. A kutatóegyetemi TÁMOP-projektről elmondható, hogy ilyen nagyságrendű összeget még sohasem fordíthattunk kutatásra és fejlesztésre. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ez a forrás eljuttatott minket egy olyan szintre, ahol már versenyképesek lehetünk a nemzetközi mezőnyben.

Edupress: Ön a flow élmény atyjával, Csíkszentmihályi Mihállyal is kapcsolatban áll. Hogyan járul hozzá együttműködésük a kutatás sikerességéhez?

OA: Csíkszentmihályi Mihállyal 1998 óta tartom a kapcsolatot különböző munkák kapcsán. Kutatásunkban ötleteit a flow-kérdőív megalkotásánál kamatoztattuk. Ismerve projektünket, meghívott, hogy vegyek részt a jövő évi 3. Pozitív Pszichológiai Világkonferencia tudományos bizottságának munkájában.

Edupress: Egy TTK-s hallgatóval közösen fejlesztik ki az úgynevezett EEG Batch-szoftvert. 

OA: Az EEG regisztrátumok elemzése terén az elmúlt években forradalmi változások történtek. Elmúltak azok az idők, amikor még szemrevételezéssel és vonalzóval emelték ki az EEG által megrajzolt hullámsorozatból az ismétlődő vagy jellegzetes mintázatokat. Baranyai Károly szoftvere kötegelt feldolgozást tesz lehetővé, a Matlab EEGLAB alrendszerének segítségével, automatizálttá teszi a feldolgozást, az automatizált folyamatok pedig eloszthatók a számítógépek között. A rendszer előnyei a pontosság, a skálázhatóság, a könnyű parametrizálhatóság és a számításteljesítmény jobb kihasználása.

Edupress: A Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánjaként hogyan értékeli a kutatóegyetemi projekt egészét?

OA: A Pedagogikum Központ alprojektje a megvalósítók szemszögéből működött. A választott központi téma kiváló lehetőséget kínált a PK három karán meglévő kutatói kapacitás egyesítésére, a minden várakozást felülmúló, a vállaltakhoz képest sokkal gazdagabb eredményözön mellett fontos végtermék egy ütőképes kutatásmenedzsment létrejötte is, amely reményeink szerint továbbra is hatékonyan összefogja és a folytatásban is hasonló eredményességgel irányítja a Pedagogikum kutatási központját, amely a maga nemében egyedülálló az országban.