A középső jura időszakban élt delfinszerű krokodil maradványait azonosította az Edinburghi Egyetem tudósai által irányított kutatócsoport, amely a 165 millió éves tengeri őshüllő fosszíliáiról a Journal of Systematic Palaeontology című folyóiratban számolt be. 

A Tyrannoneustes lythrodecticos, azaz a ’vérszomjas úszó zsarnok’ fosszíliáit – részleges csontvázát, az állkapocscsontot és a fogakat – még a 20. század elején Peterborough közelében tárták fel, majd a leletek a glasgow-i Hunterian Múzeum gyűjteményébe kerültek. Neil Clark, az intézmény paleontológiai gyűjteményének kurátora azonban elismerte, hogy nem sokat foglalkoztak a leletekkel, miután 1919-ben leltárba vették a fosszíliákat – olvasható a BBC News hírei között ().

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az állat éles, recés fogai, valamint hatalmasra tátott állkapcsa arra utal, hogy az őshüllő nagytestű vadakra vadászott. A kutatók szerint a Tyrannoneustes lythrodecticos a hiányzó láncszem lehet az apró áldozatokra vadászó tengeri krokodilok és az olyan vízi ragadozók között, amelyek a jelenkori gyilkos bálnákhoz – kardszárnyú delfinekhez – hasonlóan nagyobb testű zsákmányt hajszoltak. Mint a paleontológusok rámutattak, a Tyrannoneustes lythrodecticos maradványainak felfedezése segít jobban megérteni, hogy miként zajlott a tengeri hüllők törzsfejlődése 165 millió évvel ezelőtt.

„Nem csupán egy új faj felfedezése fontos, legalább ugyanilyen jelentősége van annak, ha megértjük, hogy milyen életformák léteztek 165 millió évvel ezelőtt a jura időszak meleg tengereiben azon a helyen, ahol ma a brit szigetek helyezkednek el” – hangsúlyozta Clark.