A kelet-közép-európai országok közül elsőként Magyarország kapta meg egy ilyen konferencia szervezési jogát a Kínai Nyelvoktatási Tanács döntése alapján.

A június 16-án kezdődő háromnapos rendezvény jelentőségét mutatja, hogy a csütörtöki ünnepélyes megnyitón kínai részről részt vesz Hszü Csia-lu (Xu Jialu ) kínai parlamenti alelnök, Hszü Lin (Xu Lin) asszony, a Konfuciusz Intézetek Központjának vezetője, a kínai kormány főtanácsadója, valamint Kao Csien (Gao Jian) nagykövet asszony, Kína magyarországi diplomáciai képviselője és számos kínai oktatásügyi vezető.

Magyar részről mások között Jakab István és Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnökei, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára, Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkára, Mezey Barna az ELTE rektora, valamint Hudecz Ferenc, a Konfuciusz Intézetek Központjának örökös tanácsadója lesz jelen.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának (BTK) Múzeum körúti campusán működő ELTE Konfuciusz Intézet (EKI) 2006-ban jött létre az ELTE és a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének együttműködésével. Az EKI Kína egyetlen hivatalos nemzeti intézete Magyarországon, feladata, hogy a lehető legszélesebb körben tanítsa a kínai nyelvet és népszerűsítse a kínai kultúrát.

A kínai kormány az intézmények hálózatának kiépítését központi kérdésként kezeli, mivel az intézeteket tekinti a fő eszköznek Kína nemzetközi elismertségének és elfogadottságának növelésére.

Az első kísérleti Konfuciusz Intézetet 2004 júniusában hozták létre az üzbegisztáni Taskentben, majd az első hivatalos Konfuciusz Intézetet 2004 novemberében avatták fel Szöulban. Azóta a világ 64 országában 322 Konfuciusz Intézetet és 369 kisebb fiókintézményt, úgynevezett Konfuciusz Tantermet létesítettek.

A középtávú tervekben 1000 intézet alapítása szerepel. Európában jelenleg 31 országban 187 intézet és fiókintézmény működik. A konferencia honlapja a www.confucius-institutes.eu/ címen érhető el.