-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy átlagember a tesztek alapján 54%-os biztonsággal tudja elkülöníteni a hazug és az igaz állítást. Ez az eredmény csak alig jobb a tippelésnél. Pedig a hazug embert könnyű utolérni. Legalábbis ezt állítja Paul Ekman Beszédes hazugságok című könyvében, melyben a hazugság testi jeleit veszi sorra. Innen megtudhatjuk, hogyan gesztikulálnak, hangsúlyoznak, grimaszolnak, izzadnak vagy pirulnak a hazudósak.
„A hazugságok kedves fiam azonnal kiderülnek, mivel két fajtájuk van. Egyes hazugságoknak rövid a lábuk, másoknak hosszú az orruk. A te hazugságod történetesen azok közül való, amelyeknek hosszú az orra.” Mondja Dzsepettó Pinokkiónak Carlo Collodi 1892-es meséjében. S bár megállapítása, miszerint az orr megnő a hazugságtól, nem bizonyult időtállónak, abban azért igaza volt, hogy a hazugságnak bizony testi jelei vannak.
Ezzel kapcsolatos kutatásainak eredményeit ismerteti Paul Ekman a Beszédes hazugságok, A megtévesztés árulkodó jelei a politikában, az üzletben és a házasságban című könyvében. A könyv 1985-ben jelent meg először, de a 2001-es kiadást a szerző legfrissebb kutatási eredményeiről három új fejezettel egészítette ki.
Ekman több mint ötven évnyi az emberi nonverbális kommunikációval – ezen belül a hazugsággal és annak testi jeleivel – kapcsolatos vizsgálódásai mostanában egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot. Nem véletlen, hiszen egy tudományos-bűnügyi sorozat, a Lie to me is népszerűsíti Tim Roth-szal a főszerepben. A filmben a főszereplő, Cal Lightman és hazugságok leleplezésére szakosodott csoportja általában bűnügyek felderítésében segíti a rendőrséget, a forgatókönyv pedig Ekman elméletére és módszereire épít. Nyilván e sorozat népszerűsége is hozzájárult, hogy idén augusztusban nálunk is megjelent végre Ekman munkája a Kelly kiadó gondozásában.
Kézikönyv hazugságvadászoknak?
A szerző, akinek ezen kívül tíz másik könyve is megjelent már a nonverbális kommunikáció témájában, a Kalifornia Orvosi Egyetem pszichológia professzora. Az általa kidolgozott elmélet – Darwin nyomán – azt állítja, hogy az emberi arckifejezések jelentős része velünk született, nem pedig tanult válaszmintázatok. Létezik tehát néhány arckifejezés, ami a világon minden ember számára ugyanazt az érzelmi állapotot tükrözi. Ez alapján feltérképezték az arcot, és 23 izomra osztották, ez a FACS (Facial Action Coding System), és így kódolták az arckifejezéseket is. Itt látható egy kis ízelítő az alap arckifejezésekből:
A FACS vált végül a hazugságvizsgálatok alapjává is. Ezenkívül létrehozta a neve alatt futó speciális csoportot, ami konkrét ügyekben ad ki szakértői véleményt.
A könyvben a hazugságok fajtáit, indítékait és a hozzájuk kapcsolódó érzelmeket veszi sorra, majd ezek folyományaként az erről árulkodó testi jeleket. Ám ha valaki abban a reményben veszi meg a könyvet, hogy elolvasása után majd soha többé nem lehet neki hazudni, ki kell ábrándítsuk. Mert bár a szerző számos módot mutat be sok-sok példán keresztül arra, hogyan lepleződhet le egy hazugság, minden adandó alkalommal elmondja azt is: megállapításai nem kizárólagosak. Vannak profi hazudozók, akiket nem lehet lebuktatni, és olyanok is, akik a hazugság vádja miatti stressztől is gyanússá válnak.
Szivárgások
Ezzel a találó kifejezéssel érzékelteti Ekman, hogyan bukhat le a hazug. A hazugság ugyanis stresszel jár, és még nagyon erős kontrollal sem sikerül minden árulkodó jelet elfedni. A testünk ugyanis számtalan jelet „ereszt”. A könyv részletesen bemutatja, hogy hazugság közben hogyan lepleznek le a szavaink, a hangunk, a kézmozdulataink, a testtartásunk, de legfőképpen az arcunk. Az arcunkon megjelenő jelek olyan arckifejezések, melyek elfedett érzéseinkről árulkodnak. A fapofával hazudó ember arcán is megjelennek villanásokra a valódi érzelmek. Ezt a jelenséget egy öngyilkossági kísérlet miatt kórházba került asszony arcán fedezte fel a kutató. A nő – mint később bevallotta – újabb öngyilkossággal próbálkozott volna, ehhez azonban haza kellett jutnia. Ezt viszont csak egy meggyőző hazugsággal tudta elérni: el kellett hitetnie orvosával, jól van, és szeretne a családjával lenni. A beszélgetésről készült felvételt Ekman sokat vizsgálta – a kutatónak ritka kincs egy olyan képsor, amin valaki egyértelműen hazudik – és felfedezte, hogy a boldogságot tettető nő arcán egy pillanatra átfut a valódi érzelmeit tükröző érzelem, a bánat. Az arckifejezés csak a másodperc töredékéig volt látható, sokszoros lassításban. Az ilyen öntudatlanul a felszínre törő arckifejezéseket (undor, félelem, harag, stb.) Ekman mikrokifejezéseknek hívja, és ezek árulhatják el a többi között a hazugot. Ez a felfedezése forradalmasította a hazugságvadászatot, azóta sok helyen alkalmazzák is (pl.: a sorozatban), sőt ma már bárki elsajátíthatja a mikrokifejezések felismerését speciális tréningeken, ahol, azt ígérik, egy hétvége alatt 20-50%-kal javulhat a teljesítményünk e téren. De gyakorolhatunk az interneten is elérhető képsorok elemzésein is:
Mindezt azzal a gyakran ismételt feltétellel, hogy nem akarunk csalhatatlan bizonyítékot.
Hazugságellenőrző lista
A könyv elsősorban a szakembereknek szól. Tudományos és nagyon alapos, a laikus számára néhol túlságosan is, de a magyarázatokat időről-időre illusztrálja vagy a saját praxisában megtörtént esetekkel (mint a feljebb említett öngyilkos nő esete is) vagy szépirodalmi példákkal (John Updike: Gyere hozzám feleségül, Shakespeare: 138. szonett, Daley: A város hercege). Sőt, egy egész fejezetet szentel a közélet legismertebb hazudós botrányainak. Ekman a hazugságok szempontjából elemzi a Watergate-botrányt, a Challenger űrsikló felrobbanását, és a Jimmy Carter idején esett iráni túszok kiszabadítását. A könyv végén pedig összefoglaló táblázatok segítenek eligazodni a bonyolult rendszerben. Itt átismételhetjük a leplezett információt eláruló viselkedési jeleket, a leplezett információ típusait, és kapunk egy kérdésekből álló listát hazugságvadászat céljára.
A könyv hasznos útmutatóul szolgál hazugságvadászoknak, ezzel együtt azonban, és ez sem elhanyagolható, hasznos azok számára is, akik a hazudozásban akarnak profivá válni. Ekman ezt pontosan tudja, de állítása szerint a könyv segítségével jobban fejleszthető a hazugság leleplezése, mint elleplezése. Reméljük, hogy így van.
És ki ez a fél csávó a borítón?
Ez a kérdés jó eséllyel felmerül az olvasóban, mikor a könyvet a kezébe veszi. Mivel nem a szerző az (hiszen ő már több mint ötven éve kutató), és nem is a Lie to me főszereplője (mert az meg Tim Roth), kicsit elbizonytalanodhatunk. Ravasz húzással a borítóra Danny Blue, Uri Geller utódjának fél arca került. Azon a jogon kerülhetett oda, hogy ő írta a könyv ajánlóját Kékesi Dániel néven. Kékesi már nyolc éve foglalkozik a mikrokifejezésekkel és Ekman munkásságával, és két éve vezeti a hazugságokkal foglalkozó Kiefer Csoportot.