Hanti-Manszijszk, a Hanti-Manysi Autonóm Körzet közigazgatási központja gazdasági és sporttörténeti jelentősége mellett meglepő, indokolatlan, helyenként értelmezhetetlen köztéri szobrairól is közismert. A város több tucatnyi szobra között megtalálhatók az Ifjú házasok, épp úgy mint akár a 2011-ben elhunyt Juvan Sesztalov emlékműve, akár az Irtis folyó partjára megálmodott, a területen előfordult őslényeket ábrázoló szoborpark.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Úgy a főváros, mint a körzet a két őshonos obi-ugor népről, a hantikról és a manysikról nyerte a nevét. Bár a magyarok közeli nyelvrokonai a körzet lakosságának mindössze 1,5%-át, Hanti-Manszijszk város lakosságának pedig alig 3%-át adják, megjelenítésük gyakori a köztereken és a városi, körzeti jelentőségű intézmények székhelyein. A talán egzotikusnak szánt, réntartó őslakosokat ábrázoló falfreskó, vagy az obi-ugor szimbolika szempontjából erősen ellentmondásos sámándobon játszó nőalak mellett emléktábla látható Juvan Sesztalov manysi költő és Anna Konykova manysi író egykori lakhelyén, illetve szobrot emeltek az útra kelő hanti családnak, valamint az obi-ugor panteon legjelentősebb alakjainak is.

A városkép központi megtervezéséhez és kialakításához hasonlóan sokszínű a spontán köztéri alkotások felsorolása is. Egy az üres telkek eltakarására szolgáló zöld kordondarabra zöld festékszóróval sebtében felfújt üzenet hirdeti, hogy Coj él, máshol pedig garázsfalon virít az angol nyelvű graffiti, mely az alkotó pr-szolgáltatásait népszerűsíti.

Ha reklám, akkor biztosan nem itt fog ráakadni a célközönség
(Forrás: Horváth Csilla)

Falfestmények nem csak a külvárosokban, és nem csak ötletszerűen jelennek meg. A belváros legközepén, egy raktárépület falán játszik az orosz nyelvvel a челоВЕЧНОСТЬ felirat (a человечность jelentése ’emberség, emberiesség’, a вечность oroszul ’örökkévalóság’). Szintén a centrumban, Az egérről szóló manysi történet egy Szibéria-szerte elterjedt mese egyik variánsa. A magyar olvasók számára legismertebb szövegváltozat szerint az egér kölesmaghéj csónakocskán, kutyanyelv evezőcskével utazott a folyón, míg különféle kalandok után a rénszarvassal nem találkozott. Az egér és a szarvas bújócskázni kezdtek, de míg az egér könnyen ráakadt a szarvasra, a szarvas hiába kereste a sikeresen elrejtőzött egeret, ezért unalmában végül legelni kezdett. Hamarosan ijedten tapasztalta, hogy a fűvel együtt a fű közé rejtőzött egeret is lenyelte, aki most a gyomrában kiabál, mert sehogy nem tud onnan szabadulni. Néhány percnyi sikertelen alkudozás után az egér akkurátusán megfente kését a szarvas gyomrában, majd kivágta magát onnan, aztán hazavitte feleségének a tetemet és így szólt: Így győzi le a kis egér a nagy rénszarvast.az Ember és a Természet Múzeumának épülete mellett, egy trafóra fújva látható az egyik legismertebb manysi mese, az egér és a rénszarvas kalandjának illusztrációja. Tovább erősíti a szándékosság érzetét, hogy az érdeklődő újabb képet, egy egész obi-ugor installációt fedezhet fel a múzeum épülete mögött: a világ teremtésében aktív szerepet játszó luli-madár mellett réntartással foglalkozó obi-ugor férfi és nő, valamint egy rénszarvas portréja látható, azon túl pedig hanti, manysi bálványokból és más szakrális szimbólumokból összeállított világkép. (Azon túl pedig a második világháború megnyerésének 70. évfordulóját éltető kép, azon túl pedig egy keleties motívumokból felépített nonfiguratív freskó, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz.)

Az egér és a rénszarvas találkozása. A szarvas nem járt túl jól
(Forrás: Horváth Csilla)

A Hanti-Manszijszkban látható, nagyon gyakran obi-ugor témájú graffitik főként 2014-ben, egy alkotói projektnek köszönhetően jelentek meg a városban. A projekt megálmodója és névadója a 31 éves Vlagyiszlav Alejev, a korábban Művészeti Központnak is nevezett Tehetséges Északi Gyerekek Művészeti Iskolájának oktatója volt. A YouGraffiti (újabb kreatív szójáték, egyrészt az angol you és a graffiti szavak összeolvasztása, másrészt a név cirill betűs, ЮграФити átírásban utalás a körzet nevére, Jugrára, valamint a névadó obi-ugorokra) projektet kezdetben Alejev és baráti köre közösen működtette a várossal, majd nézetkülönbségek miatt szétváltak az útjai, a hivatalos program és a központi támogatás megszűnt, az alkotások azonban azóta is folyamatosan megjelennek a város közterein.

Szakrális szimbólumok felhasználásával készített obi-ugor tabló: a bálványistenek körül szent állatnak tartott csukák és szent fának tartott vörösfenyők helyezkednek el
(Forrás: Horváth Csilla)

Alejev műhelye és főhadiszállása a szubkultúra hangulatának megfelelően nem csillogó irodában, vagy valamelyik állami oktatási intézményben, hanem a város peremén néhány lépéssel túl, egy festőien elhanyagolt garázssor egyik garázsában található. Az összkomfortos garázsban a legfrissebb műveken kívül az alkotáshoz szükséges legfontosabb eszközök (elsősorban festékszórók, festékek, különböző ecsetek) láthatók, az ihletforrásról pedig a működő lemezjátszó, és a hozzá tartozó bakelitgyűjtemény gondoskodik, Bob Marleytól UB40-ig. (Vlad Alejev elmondása szerint legnehezebb a Beatles-lemezeket volt beszerezni, azokért egészen Szentpétervárig kellett utazni.)

A hanti-manszijszki graffitiprojekt megálmodója, Vlad Alejev egy befejezetlen mű előtt áll
(Forrás: Horváth Csilla)

Alejev nem obi-ugor származású, nem is a körzetben született, alig pár éve költözött Hanti-Manszijszkba, és elmondása szerint érkezését követően hamarosan lenyűgözte a hanti és manysi kultúra, ezért igyekszik a minél többet megtudni az obi-ugor népekről, benyomásait pedig saját művészi nyelvén megfogalmazva, a legváltozatosabb technikákat felhasználva ki is fejezi. Graffitik mellett, helyett a közelmúltban textillel kezdett kísérletezni: munkáit, elsősorban az obi-ugor motívumokat ruhákra, főleg pólókra nyomtatja, az új termékcsalád előre láthatólag 2016 elejétől lesz elérhető.

Még több kép...

A minimalista-funkcionalista alkotások képviselője: Цой жив. Coj él! – 24 kép