Nemrégiben bemutattunk olvasóinknak egy mondatelemzési módszert, amelynek segítségével angol nyelvű, illetve angolra fordított híres regények első mondatait ábrázolták. Az ott használt mondatelemzési módszer Magyarországon egyáltalán nem elterjedt, és angolszász nyelvészeti tankönyvekben sem találkoztunk vele. Olvasónk, Nóra azonban fölhívta a figyelmünket arra, hogy ez a fajta mondatábrázolási módszer az egyesült államokbeli oktatásban elterjedtnek tűnik. Igyekeztünk kicsit utánajárni a dolognak...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A magyar oktatásban elterjedt mondattani ágrajztól jelentősen eltérő, angolszász szisztéma célja ugyanaz, mint a legtöbb mondattani ábrázolásnak. Az ábra a mondatokat felépítő szavak, illetve szerkezetek viszonyait jeleníti meg vizuálisan valamilyen rendszer szerint. Az ábrázolás nem öncélú; vagyis nem (csak) az a célja, hogy az iskolásokat legyen mivel leckéztetni. Segít megérteni általánosságban a mondatok felépítését, illetve predikciókat tesz arra nézve, hogy milyen szerkezetek lehetségesek egyáltalán, és milyenek nem. Lássunk egy példát erre a mondatelemzési módra!

Hemingway Az öreg halász és a tenger című regényének első mondata így hangzik:

He was an old man who fished alone in a skiff in the Gulf Stream and he had gone eighty-four days now without taking a fish.

A halász már öreg volt, kis csónakján egyedül halászott a tengeren, a Golf-áramlat mentén, s immár nyolcvannégy napja, hogy nem fogott semmit.

(Ford.: Ottlik Géza)

Az előző cikkünkben ismertetett ábrázolás pedig ilyen:

Forrás: businessinsider.com

A mondat van elég hosszú ahhoz, hogy néhány szabályosságot fölfedezzünk rajta. A felfedezés örömét nem is vennének el olvasóinktól, itt csak néhány alapszabályt tisztázunk az ágrajzzal (és nem a színekkel) kapcsolatosan. Az egész mondatot egy vízszintes vonal ábrázolja: ezt alapvonalnak (angolul base-nek) hívják. Minden mondat két nagy részből áll: egy alanyi részből és egy állítmányi részből. Ezt a két fő részt egymástól egy, az alapvonalat metsző függőleges vonal választja ketté. Az állítmányi rész elég változatos lehet: áll egy igéből, aminek lehetnek kötelező vagy szabadon választott bővítményei.

Forrás: Wikipédia

Az igét és a tárgyát egy függőleges vonallal választjuk el, amely az alapvonalig ér. Az ige határozói és egyéb bővítményeit pedig egy dőlt vonallal választjuk el. Az alany, a tárgy vagy a határozók bővítményeit az általuk bővített kifejezés alatt, az alapvonal alatt ferde vonalakra írjuk. Ide kerülnek a névelők, a jelzők és az angolban gyakori elöljárós kifejezések is. A fenti Hemingway-mondatban pedig azt is láthatjuk, hogy az összetett mondatok tagmondatait pöttyözött vonalakkal kötjük össze.

Ez a fajta ábrázolásmód – internetes kutakodásunk szerint – az Egyesült Államokban ma is használatos – elsősorban az oktatásban. Megalkotói Alonzo Reed és Brainerd Kellogg, akik a Higher Lessons in English (’Haladó leckék angolból’) című 1877-es munkájukban használták ezt a mondatelemzési rendszert. A szisztémát azóta többször korszerűsítették, de az alapjai azonosak az 1870-es években megalkotott rendszerével. Úgy tűnik, hogy ugyan egyre kevesebben, de még ma is sokan használják ezt a fajta ágrajzot az oktatásban. A neten még ágrajzkészítő programokat is találunk.

Forrás, további olvasnivaló

The Early History of Sentence Diagrams

Sentence diagram

Basics of Reed-Kellogg diagrams

Sentence Diagrams by Eugene R. Moutoux

Ágrajzot készítő program

És egy másik program, ami szintén ágrajzot készít