A tehetség, a nyitottság, az odafigyelés és a szorgos munka mellett szerencse is kell az élethez – mondják a bölcsek. Tarrósy Istvánnak szerencséje volt, amikor a benne feltámadt érdeklődésből táplálkozó energiával minden alkalommal el tudott indulni, meg tudta valósítani elképzeléseit. Kacskaringós út vezetett Afrikáig.

TI: Szemben azokkal, akik már gyerekkorukban is Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond könyveit olvasva merültek el az afrikai élet sokszínű világában, én később találtam rá erre a földrészre – idézi fel a kezdeteket a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

Az első hatás Angliában érte, ahol egyéves ösztöndíjjal nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Leicesteri Egyetemen. Politikai tanulmányokat folytatott, köztük a fejlődő világ problémái érdekelték. Aztán jött a 2000-es év.

TI: Alapítója, főszervezője vagyok az ICWiP névre hallgató nemzetközi nyári diáktalálkozónak, amely tizenhatodik éve az egyik legértékesebb alulról szerveződő rendezvény Közép-Európában. A mi mintánkra sok hasonló diáktalálkozót szerveznek az itt járt barátaink. Ilyen volt az a kelet-afrikai is, amelyre meghívtak: így egy hónapot töltöttem 2000-ben Tanzániában, a végén pedig Egyiptomban – meséli.

Az „Afrika-vírus”

Szavai szerint olyan hatások érték akkor, amelyek azóta sem engedik szabadulni. Mint ahogy Széchenyi Zsigmond is megfogalmazta: létezik egy „Afrika-vírus”. – Ez pozitív erő, amely megragad, és nem enged más irányba tekinteni. Mindig visszavágysz oda, álmaidban ott jársz. Különös illatvilág, harsogó színek kavalkádja, egy magába szippantó közeg, amelyben az emberek mosolyognak a sok tragédia és szenvedés mellett is – magyarázza. – Átütő az emberi közösségek ereje, figyelnek egymásra, különösen tisztelik az idősebbeket. Nagy családi közösségekben élnek. Vannak olyan gambiai barátaim, akik befogadták a kevésbé tehetős rokonságukat, és együtt termesztenek növényeket. Ebből termelik meg a napi betevőjüket, és együtt vannak szeretetben.

MTI: Amikor visszajött, mi volt az erősebb: a közvetlen segíteni akarás, vagy a pedagógusi szándék, hogy oktassa az ott látottakat?

TI: Először én magam szerettem volna minél többet tudni arról, hogy milyen történelmi, társadalmi, gazdasági okai vannak mindannak, ami Afrikában tetten érhető. Valóban igaz-e, hogy más az emberi összetartó erő, erősebb, mint a miénk? Nem tudok hosszabb időre önkéntes munkát vállalni, mert családom van, de mindenképpen segíteni akartam. Elhatároztam, hogy az elmondott és leírt szavakkal, az oktatással, a fotózás segítségével közelebb hozom itthon az afrikai valóságot. Már a hatodik évfolyamát is megérte az általam alapított és szerkesztett Afrika Tanulmányok folyóirat, amely ezt a célt remekül szolgálja.

MTI: Disszertációjával feszegette a pécsi egyetem bölcsészkara helyi és regionális kutatásokkal foglalkozó doktori programjának kereteit.

TI: Igaz, nem feltétlenül illeszkedett elsőre a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola politikatudományi doktori programjába egy afrikai téma, de elfogadták, és ezzel kinyíltak a lehetőségek. Egyre több hallgatóm van, aki afrikai témát választ szakdolgozatának. Létrehoztuk Magyarország egyetlen Afrika Kutatóközpontját, ahonnét többek között szeretnénk az afrikai témákat hitelesen megmutatni az érdeklődőknek, legyen bármilyen az orientációjuk, foglalkozásuk. A világ figyelemmel kíséri Afrikát, túl a nagy- és középhatalmi aspirációk összeütközésein egyre többen foglalkoznak ezzel a földrésszel. Ha a feltörekvő gazdaságokat nézzük, Kína mellett Törökország is rendezett nemrég nagyszabású Afrika-konferenciát: meghívták az összes afrikai állam képviselőjét Isztambulba. De például Oroszország újrahangolta Afrika-stratégiáját, amivel Dél-Korea, Indonézia, Brazília is rendelkezik, bár ezekről igen keveset tudunk.

Tiszteletben kell tartani a helyi gyógyítók ajánlásait

MTI: Létezik egy több éve tartó, trópusi medicinára fókuszáló orvosprogram is, amelyet Ternák Gábor professzorral együtt dolgoztak ki, és a neves infektológus gyakorlati közreműködésével vált sikeressé.

TI: Nemcsak Magyarországon egyedülálló ez a tevékenység, hanem a világban is mindössze három ilyen képzés van. Magyar-szlovák együttműködésből indult Kenyában szlovák és kenyai finanszírozással. A professzor ebben vesz részt. A kibővített programban nem csupán fiatal orvosok, hanem pécsi orvostanhallgatók és a honvédség kötelékében szolgáló szakemberek is dolgoznak. Ők egymást váltva meghatározott időre mennek Eldoret városába gyógyítani, tanulni, helyi tapasztalatot szerezni. A trópusi medicina kutatásában szerzett gyakorlati tapasztalatokkal a pécsi egyetem – az eldoreti kórházzal kötött szerződése révén is – hozzájárul a gyógyításhoz és a kutatáshoz. Ternák Gábor, aki járványokkal, trópusi betegségekkel foglalkozik, több évet élt Afrikában és Ázsiában, jó tanácsokkal tudja ellátni a kint dogozó orvosokat. Meggyőződése, hogy az afrikai közösségben tevékenykedő fehér orvosnak tisztában kell lennie a helyi hiedelmekkel, tiszteletben kell tartania a helyi gyógyítók ajánlásait. Ők ugyanis nagyon erősek a közösségeikben, nekik hisznek. Ezért a professzor véleménye szerint egy fehér orvos mindössze javaslatként teheti hozzá saját eszközeit, gyógyszereit. Ez a gondolkodás miatt érdekes.

Nemzetközi tanulmányok szak

Tarrósy István tájékoztatása szerint most ősztől indul a pécsi Politikai Tanulmányok Tanszéken a nemzetközi tanulmányok szak, amelyen markáns vonulat lesz a globális világ és Európa viszonya, de jelentős szerepet kaphat a jövőben Afrika is. Átfogó programról van szó, hat kar (orvosi, jogi, közgazdasági, felnőttképzési, természettudományos, bölcsészettudományi) együttműködésével. A sokféle választható stúdium között lesz Afrika-, Kína-, európai integrációs, regionális tanulmányok, migrációs egészségtan és mások.

– Ötven fiatal jött el az általam tartott orientációra, az egyik legnépesebb új szaknak ígérkezik az egyetemen – húzza alá az adjunktus. – Az ICWiP lehet az egyik nyári gyakornoki program a nemzetközi tanulmányok hallgatóinak, szervezhetnek és részt is vehetnek majd ezeken a találkozókon. Így segíti majd az egyetem a találkozót, a találkozó pedig az egyetemet. – Itthon kicsit hóbortosnak tartják Afrika miatt, gondolom gyakran érik vádak: miért foglalkozik Afrikával, mikor itthon is van éppen elég szegény ember? – Velük nem vitatkozom, mert nem kérdés, hogy bárhol a világban léteznek szegény emberek, akik a napi megélhetésért küzdenek. Egyetemi oktatóként egyre szélesedő lehetőségeimmel igyekszem felhívni a hallgatók figyelmét a globális világ változásaira. Kínai, amerikai, európai kutatóközpontokkal igyekszünk együttműködni: közös projektek készülnek, bevonnak minket a kutatásaikba. Magyarországnak nemzetgazdasági érdeke lehet, hogy egyre jobban részt vegyen afrikai programokban, mert nagyon jók a magyar termékekről kialakított előképek. A sok ezer diák, aki nálunk diplomázott még a rendszerváltás előtti évtizedekben, erős kapocs lehet, és ők segíthetnek akár diplomáciai pozicionálásunkban is.