-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A „kenyér” a magyarban egy rendkívül szűk jövevényszórétegbe tartozik, eredete számos kérdést felvet. Nem egyszerű kisütni (vagy kifőzni?) a teljes igazságot...
Augusztus 20. többek között az új kenyér ünnepe. Sokan hiszik, hogy valamilyen népi hagyományról van szó, mások tudni vélik, hogy 1949-ben vezették be – az igazság a kettő között van, az 1930-as években kezdték felújítani az aratóünnepek hagyományát, és kötötték Szent István ünnepéhez. Minket természetesen az érdekel, hogy honnan származik a kenyér szó.
(Forrás: Wikimedia Commons / Takkk / GNU-FDL 1.2)
A kenyér szó a magyar nyelv egy rendkívül szűk jövevényrétegébe tartozik, a permi jövevényszavak közé. A permi nyelvek, az udmurt és a komi a magyarhoz hasonlóan szintén finnugor nyelvek, de nem az ugor, hanem a finn-permi ágba tartoznak. A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir], jelentése pedig ’dara, kása’. A komiban talán ide tartozik a [kenyirt] igető, melynek jelentése ’(bogyó, gyümölcs) teljes virágzásban van, kinyílik’, de ennek idetartozása jelentéstani okokból bizonytalan. A magyar és az udmurt szó összetartozása azonban kétségtelen, jelentéstanilag problémátlan: eredetileg valószínűleg a magyar kenyér is az udmurt szóéhoz hasonló volt, ám később áttevődött a gabonaszemekből készült ételek főtt változatáról a sültre. Hangtani szempontok miatt azonban nem feltételezhetjük, hogy a szó a finnugor alapnyelvből származna, éppen ezért arra kell gondolnunk, hogy a permiből került a magyarba. A kölcsönzés iránya mellett az szól, hogy a permiek hamarabb áttértek a gabonatermesztésre, mint a magyarok.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ashumova Diana / CC BY-SA 3.0)
Az elképzelések szerint az ugorok és a permiek között a kapcsolat talán sosem szakadt meg teljesen, és amikor a magyarok megindultak vándorlásukon nyugat felé, egy ideig a permiek szomszédságában élhettek. Korábban úgy vélték, hogy a permi nyelvekre és a magyarra jellemző közös vonások e kapcsolat eredményei lehetnek: ilyen a zöngés zörejhangok kialakulása, az orrhangok ([m], [n], [ny] stb.) eltűnése bizonyos mássalhangzó-kapcsolatokban, a főnévi igenév [ni] alakja, bizonyos igeképzők megléte stb. Ezekről Rédei Károly 1964-ben cáfolta a Nyelvtudományi Közleményekben, hogy érintkezés eredményei lennének (66., 253. o. –). Azon kívül, hogy rámutatott, hogy a hasonló vonások véletlen párhuzamos fejlődés eredményei is lehetnek, azt is jelezte, hogy sokszor a folyamatok jól azonosíthatóan a feltételezett érintkezés ideje után mentek végbe. Fő érve azonban az volt, hogy míg a permi és a magyar hangtanban és nyelvtanban többen számos közös vonást vélnek felfedezni, addig a szókincsben az érintkezésnek alig vannak nyomai.
A már említett kenyéren kívül még egy szót tartanak permi jövevénynek, ez az ezüst. Ez a komiban ezi̮ś (kb. [ezis]), az udmurtban azveś (kb. [azves]) alakban van meg. Ezek összetett szavak lehettek, előtagjuk jelentése homályos, utótagjuk azonban azonos eredetű a magyar vas szóéval, mely eredetileg valamilyen fémet jelentett: a legvalószínűbb a ’réz’ jelentés. Ezen kívül a permiből származhat a magyar kilenc és harminc szavak -nc eleme, ez különböző permi számnevekben kb. [misz] alakban van meg, és eredetileg ’10’ jelentésű lehetett. (A kilenc elején a kívül szó megfelelője található, a szó egy ’egy híján tíz’ jelentésű szerkezetből keletkezhetett; a harminc eredetileg ’három tíz’. A permi nyelvekben is hasonló felépítésű számnevekkel találkozhatunk. A nyolc szó végén a c a kilenc analógiájára jelenhetett meg.) Ezen alakok eredetére azonban időközben születtek más magyarázatok is, melyekre itt nem térünk ki, csupán jelezzük: más magyarázatok is léteznek, mint a permi eredet.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kevés adat mindig bizonytalanságot jelent. A permi ’ezüst’ bekerült az irániba, ma is megvan az iráni oszétban æzvīst [ezvíszt], æzvestæ [ezvëszte] alakban. Egyes vélemények szerint a t a magyarban iráni hatásra jelent meg (hogy ott miért, az nem világos: mindenesetre ha permi eredetű, akkor is lehetett a végén egy k, mely a permiben ma már csak ragozott alakokban jelentkezik, tehát az is lehet, hogy a magyarban ez a k vált t-vé), de ebben az esetben az is feltételezhető lenne, hogy az ezüst az irániból került a magyarba (számos iráni jövevényszavunk van, míg permi kevés). A kenyér eredete más okból bizonytalan: ezt a permiben (udmurtban?) sem tudjuk korábbi alakra visszavezetni. Lehet, hogy a permiben is jövevényszó egy ismeretlen nyelvből, de akkor azt is feltételezhetjük, hogy ebből az ismeretlen nyelvből vette át a magyar is.
Ha figyelembe vesszük, hogy a permi–magyar nyelvi érintkezésnek a korábbi feltételezésekkel szemben nincsenek nyomai, a kilenc és a harminc másképp is magyarázható, akkor a permi–magyar érintkezésnek már csak két nyoma marad: az ezüst és a kenyér. Mint fentebb említettük, az ezüst iráni származása sem elképzelhetetlen. És akkor a permi–magyar érintkezések egyedüli nyomának megmaradna a kenyér: mint egyedüli nyom viszont igen gyanús. Egyedülállósága azt is megkérdőjelezi, hogy lehet-e permi jövevény.