Síneken gördülő kocsikat hosszú ideig csak a bányákban alkalmaztak. Az 1700-as évek legvégén Angliában nyitották meg az ugyancsak teherszállításra használt első felszíni lóvasútvonalat, a Lake Lock Rail Roadot. Az első, utasokat szállító lóvasút 1803-ban nyílt meg két London közelében lévő város között. A következő évben már Richard Trevithick gőzmozdonyt készített, de az első gőzvontatású személyvonat George Stephenson mozdonyával csak 1825-ben indult meg a Stockton and Darlington Railway 40 km-es pályáján.

Indóház Pesten
(Forrás: Wikimedai Commons / Dencey )

Az új közlekedési eszköznek hamar híre ment. Hazánk első vasútvonalát 1846. július 15-én nyitották meg Pest és Vác között. A vonat Pestre a mai Nyugati pályaudvar elődjére, az Indóháznak nevezett állomásra futott be. Ez a név az induló ház, indító ház szókapcsolatokból képzett szócsonkításos összetétel. A szó először 1844-ben jelent meg, csakúgy, mint a helyette ma általánosan használt pályaudvar, mely a német Bahnhof [bánhóf] tükörfordítása.

A vasút térhódításával párhuzamosan számos más új szó is került a nyelvbe. Az 1828-tól adatolható vasút összetett szó tükörfordítással keletkezett a hasonló ’vas+út’ jelentésű, más nyelvekben fellelhető szavakból. Mintául szolgálhatott a német Eisenbahn [ájznbán] (Eisen ’vas’, Bahn ’út, pálya’), a francia chemin de fer [sömen dö fer] (chemin ’út, pálya’, fer ’vas’) vagy az olasz ferrovia [ferrovia] (ferro ’vas’, via ’út, pálya’). A nyelvújítók alkotása a vonat szó, a von igéből és az -at/-et főnévképzőből alkották a XVIII. század végén. Eleinte jelentése ’sorshúzás, vonal’ volt. A német Zug [cug] ’vonat’ szó számos más jelentéssel is bír: ’húzás, huzat, lépés, (madár)vonulás, összehúzó zsinór’. A magyar cúg ’huzat’, cúgos cipő ’gumiszövettel bélelt szárú cipő’ szavak is e szóból erednek.A ’sínen haladó közlekedési eszköz’ jelentés valószínűleg német mintára jött létre, ahol a ziehen [cíhn] ’húzni’ igéből képzett Zug [cúg] szót használják ’vonat’ jelenésben.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Melyiket válasszam?

A vasút korai történetében a vonatokat csupán teherszállításra használtak. Később kezdődött csak a személyszállítás, A teher szó bajor-osztrák eredetű, a Trächt [treht] ’teher, terhesség’ szóból származik, mely a német tragen [trág^ön] ’vinni, szállítani’ származéka. A szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldása és a szóvégi – talán tárgyragnak értelmezett –  t elhagyása után valószínűleg tereh alakban honosodott meg először a szó a magyarban. Ezt találjuk meg Arany János A velszi bárdok című költeményében: „Vadat és halat, s mi jó falat // Szem-szájnak ingere, // Sürgő csoport, száz szolga hord, // Hogy nézni is tereh; [...]” Ebből alakultak ki a ragozott és képzett alakok: terhe, terhet, terhes (hasonlóan berek, berke, berket, berkes szóhoz). A teher alak későbbi, hangátvetéssel keletkezett fejlemény.így ekkortól már teherkocsik és személykocsik is jártak. Ezek megkülönböztetése még egyszerű volt. Az is könnyen érthető volt még, amikor bevezették a gyorsvonatokat – egy gyorsvonat nyilván gyorsabb, mint a többi. Manapság azonban a személyszállító vonatok széles skálája között választhatunk. Vajon melyik vonat gyorsabb, a gyors vagy a sebes?

Mielőtt betekintenénk a MÁV kulisszatitkaiba, nézzük, mit mondanak maguk a szavak. A már az egész korai nyelvemlékekben megjelenő sebes szó A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint ismeretlen eredetű. Az 1300-as évek végétől megjelenő gyors szó eredetéről sem sikerült többet kideríteni. Az bizonyos, hogy az eredetileg melléknévi gyors szót ma főnévként ’gyorsvonat’ jelentésben is használjuk. Míg a gyors szót és származékait nap mint nap felbukkannak beszélgetéseinkben, a sebes szó sokkal ritkább, irodalmibb.

Ment János vitézzel a megindult gálya,
Szélbe kapaszkodott széles vitorlája,
De sebesebben ment János gondolatja,
Utjában semmi sem akadályoztatta.

(Petőfi Sándor: János vitéz, XVI. 1.)

De vajon melyik vonat gyorsabb? A sebesen, mint a gondolat szólás alapján arra következtethetünk, hogy a sebes szó ’elképzelhetetlenül gyors’ jelentésű. Ha viszont belepillantunk a vonatmenetrendbe, kiderül, hogy a sebesvonat gyorsabb ugyan, mint a minden állomáson és megállóhelyen megálló személy, viszont általában lassabban halad, mint a gyors, mert több megállója van. Még egy különbség: a személy- és sebesvonatokon általában egy teremben helyezkednek el az ülések, míg a gyorsvonatok inkább fülkés elrendezésűek.

Az expressz szó végső forrása a latin expressus [ekszpreszusz] ’kisajtolt, kiemelkedő, kifejezett’, mely az exprimere [ekszprimere] ’kinyomni, kisajtolni’ származéka.

A gyrosvonatnál is van azonban gyorsabb vonat. Manapság egyre kevesebbszer találkozunk az expresszvonat kifejezéssel. Ezt olyan vonatokra használják, melyekre kötelező a helyjegy váltása és csak néhány nagyobb városban állnak meg. Az expresszvonatoknak külön nevük van, ilyen például a Szegedről Budapesten át Fonyódra közlekedő Aranyhíd Expressz.

Aranyhíd
(Forrás: Wikimedia Commons / Flotti / GNU-FDL 1.2)

Az expresszek helyét az utóbbi két évtizedben nagyrészt átvették az ugyancsak külön nevet viselő InterCity [intersziti] vonatok. Amint ezek angolból átvett elnevezése is mutatja, az InterCityk városközi vonatok, tehát egyik nagyvárosból a másikba szállítják az utasokat, megállás nélkül vagy kevés megállóval. Ezeken a vonatokon kényelmesebb ülések és rendszerint nagyobb tisztaság várja az utasokat. A szerelvények némelyikén már ingyenes internethasználatra is van lehetőség. Tehát a különböző vonatnemek neve nem csupán a megállók számától és így a sebességtől függ, hanem kényelmi szempontokat is figyelembe vesznek a kategorizálásnál.

Az Intercity rövid életű magyar kistestvére volt az InterPici. Leleményes neve azt mutatja, hogy az InterCity szerelvényekről megszokott kényelemet és tisztaságot nyújtó, de mellékvonalakon közlekedő, rövid vonatokról volt szó. Ezek jellemzően két közeli, vidéki magyar várost kötöttek össze. Az első InterPici járat 1998-ban Miskolc és Tiszaújváros között létesült. Összesen 22 viszonylatban jártak ilyen egy-két kocsis motorvonatok. A MÁV utolsó InterPici járata Miskolcról indult Ózdra 2010. decemberében.

InterPici
(Forrás: Wikimedia Commons / B.Zsolt / GNU-FDL 1.2)

Különös, viszonylag új vonatnem az InterRégió. Neve azt sugallja, hogy két tájegységet, régiót köt össze. Ám Magyarországon ezek gyakorlatilag olyan sebesvonatok, melyeken kényelmesebb ülések és nagyobb tisztaság várja az utasokat, külön díj fizetése nélkül. A vonatok az InterCity-járatokhoz csatlakoznak. A nevet a Deutsches Bahn német vasúttársaság használta, majd számos más európai ország is átvette. Ám hazánkon kívül valóban két régiót összekötő vonatokra alkalmazzák az InterRegio nevet.

A menetrendben nem szerepel a zónázó vonat kifejezés, ám a pályaudvarokon gyakran hallani a hangosbeszélőből ezt a szót. A zóna nemzetközi szót eredetileg ’éghajlati öv’ értelemben használták a latinban, ahol görög jövevényszó (ζώνη  [zoné]), eredeti jelentése ’öv’. A ’körzet, környezet’ jelentések később jelentek meg. A zónázó vonat olyan személyvonat, mely egy bizonyos körzetben minden megállónál megáll, egy másik vonalszakaszon pedig gyorsvonathoz hasonlóan csak a nagyobb állomásokon lehet rá felszállni. A Budapest–Szob vonalon például a zónázó vonatoknak a főváros és Vác között megállás nélkül haladnak, Vác és Szob között viszont mindenütt megállnak.

Külföldre tartva

A vonatnemek nevének kiejtését úgy adtuk meg, ahogy a Keleti pályaudvaron a hangosbeszélőből elhangzanak. Ettől eltérő ejtésváltozatok is előfordulhatnak, pl. angolosan [jurosziti], [juronájt], németesen [ajrosziti], esetleg németes-angolos keverékként [ajronájt]. 

Ha a határokon túlra igyekszünk vonattal, újabb vonatnemekkel kell megismerkednünk. Az InterCity vonatok nemzetközi változata az EuroCity [eurosziti], mely különböző országokban levő nagyvárosok között jár. Ennek éjszaka közlekedő, hálókocsis verziója EuroNight [euronájt] néven található meg a menetrendben és a pályaudvaron. Neve az angol Europe [ju^ör^öp] 'Európa' és night [nájt] ’éjszaka’ szavakból származik.

Sugárhajtás? Railjet Mosonmagyaróváron
(Forrás: Wikimedis Commons / Joliet Jake)

A railjet angol összetett szó, a rail [rél] ’sín’ és a jet [dzset] ’sugár(hajtású)’ szavakból alkották. A vonatok ugyan nem sugárhajtásúak, de kevés megállójuk van és nagy sebességgel haladnak.

Az osztrák Railjet [réldzset] vonatok 2008 óta Budapestet kötik össze Béccsel, Salzburggal és Münchennel, a belföldi szakaszon pedig InterCity-pótjeggyel használhatók. Ezeken a kényelmes vonatokon képernyőkön német, angol és magyar nyelven folyamatosan tájékoztatják az utasokat a vonat helyzetéről, sebességéről és az átszállási kapcsolatokról.

Ha valakinek cikkünk meghozta a kedvét a vonatozáshoz, akkor kalandra fel! Aki pedig nem szeretne vonatozni, de mégis érdeklik a vonatok, az is sok mindent megtudhat a hazánkban 166 éve működő vasútról a július második vasárnapján ünnepelt vasutasnap alkalmából rendezett programokon.