A fenti képernyőfelvételt vagy képernyőlopót (forrás: Magyarító szótár) Péter nevű olvasónk küldte az alábbi sorok kíséretében:

Az alábbi kép 2,5 éve készült, miközben egy cikket írtam az egyik egyetemi újságba. Általában jó (ha nem is tökéletes) szokott lenni a helyesírásom, ezért meg is lepődtem, amikor az alábbi szólás nem tetszett a Wordnek. Nos, teljesen igaza volt, én pedig jót mosolyogtam, hogy mennyit tudsz számítani egy szóköz le (nem) ütése...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Annyit azért pontosítanánk, hogy nem „nem tetszett” – a hibákat a helyesírás-ellenőrző piros aláhúzással szokta jelezni. A zöld aláírás az olyan esetekre figyelmeztet, amikor a program nem tudja eldönteni, hogy valóban rosszul írtuk-e a szót, csak azt észleli, hogy az adott szerkezetet másképp is lehet írni.

A legtöbb összetett szó esetében előfordulhat, hogy a két tagja véletlenül egymás mellé kerül a mondatban anélkül, hogy az adott esetben összetételt alkotna. Éppen ezért ha egy összetétel tagjait hibásan külön írjuk, a program akkor sem lehet biztos abban, hogy éppen az összetételt szerettük volna leírni. Éppen ezért ilyen esetekben nem állítja egyértelműen, hogy hibáztunk, csak figyelmeztet, hogy gondoljuk át az írásmódot. Természetesen, mint a fenti esetben is, előfordul, hogy tényleg nem az összetételt szerettük volna leírni, és ilyenkor a program javaslata valóban viccesnek tűnhet.

Sajnos a technológia pillanatnyilag többre nem igazán képes. Természetesen vannak megoldások, amelyekkel valószínűsíteni leeht, hogy melyik lenne a helyes írásmód, de ezek nem elég megbízhatóak, így marad a figyelmeztetés. Ha valaki jó helyesíró, és zavarják a gép „okoskodásai”, kikapcsolhatja a funkciót – szerencsés esetben a helyesírás-ellenőrző finomhangolása is lehetséges, és be tudjuk állítani, milyen típusú figyelmeztetéseket szeretnénk látni, és milyeneket nem.