A könyvpiac több üzlettel, kiadóval rendelkező szereplőinek előzetes becslése szerint erősebb volt a forgalom ünnepek előtt, mint egy évvel ezelőtt – hangoztatta Zentai Péter László, s kiemelte, hogy ez jó eredménynek számít, hiszen kevesebb cím jelent meg és a bevásárlásra fordított napok száma is csökkenést mutat. Emlékeztetett arra, hogy az advent a könyvpiac legmeghatározóbb időszaka, ekkor a teljes évi forgalom 25-30 százalékát bonyolítják le a könyvesboltok.

„Megjósolhatatlan, mennyit korrigál a karácsonyi könyvvásár. Az azonban már most kijelenthető, hogy nem tud olyan erős lenni, ami az egész éves negatív trendet pozitívba fordítaná” – fogalmazott Zentai Péter László, aki szerint 2011-re is a könyvpiac stagnálása, zsugorodása lesz jellemző. Felidézte, az ágazat forgalma 2008-ig folyamatosan növekedett, azóta az infláció mértéke alatt maradt a növekedés vagy csökkenést mutattak az adatok. (2008-ban mintegy 67 milliárd forint értékben vásároltak könyveket az emberek, 2010-ben már csak 61 milliárd forint értékben.)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A csökkenő címszámot az igazgató a gazdasági és kereskedelmi környezet romlásával indokolta, szerinte a kiadók óvatosabbá váltak. Kitért arra is, hogy a nyáron elindult Márai-program nagy segítséget jelentett az ágazatnak, ám sajnálkozását fejezte ki, hogy az MMKE által szorgalmazott egymilliárd forintos keretösszegből csupán 400 millió forint jutott az idén lebonyolított első fordulóban. Ebben a hazai kiadók ötszáz címre pályázhattak, a könyves vállalkozások mintegy hétezer könyvcímet nyújtottak be.

Zentai Péter László elmondta: a második forduló pályázatát már kiírták, ebben a kiadók szélesebb „választékra”, ezer címre pályázhatnak. „Noha a kiadók augusztusra eljuttatták a könyveket a könyvtáraknak, az első forduló financiálisan még mindig nem fejeződött be” – mutatott rá az igazgató arra, hogy még nem fizette ki a Nemzeti Kulturális Alap a pályázati keret teljes összegét.

Arra a kérdésre, hogy miként érintette a könyvszakma belső strukturális válságát a gazdasági válság, az igazgató elmondta: nem ért egyet azokkal, akik szerint túltermelés jellemezte az ágazatot az elmúlt években. Szerinte a hazai piacra jellemző évi 11-13 ezer könyvcím nem számít soknak, a hasonló lélekszámú Csehországban például háromezerrel több könyvcím jelenik meg évente. „A jó minőségű, értékes, piacképes kínálathoz szükség van ekkora választékra” – emelte ki, hozzátéve: a hazai könyvszakma tizenkét éves konjunktúrája, valamint a művelt, tájékozott olvasóközönség őt igazolja.

Megjegyezte, a könyvszakma állami támogatást nem, vagy csak alig kapott, ellenben az egyik legnagyobb kulturális járulékfizető volt. „A könyvpiacot a magyar olvasók érdeklődése és pénztárcája határozta meg. Emellett komoly fejlesztésen esett át a könyves infrastruktúra, érdemes megnézni, milyen könyvesboltok várják a vásárlókat milyen jó minőségű könyvekkel” – magyarázta Zentai Péter László.

Kolosi Tamás, a közel tízszázalékos piaci részesedéssel bíró Líra Könyv Zrt. elnöke elmondta: 2008 óta tartó visszaesés mélypontja 2011 első felében következett be, a második félévben viszont szerinte megállt a csökkenés és enyhe növekedés volt tapasztalható a piacon. Megjegyezte: 2012-től az egész szakma tart, szerinte a politikai-gazdasági bizonytalanság a potenciális vásárlókat is elriasztja, „nem mer fogyasztani még az sem, akinek módja lenne rá”.

Szerinte a válság legnagyobb vesztese eddig az albumpiac. „A gyerek- és ifjúsági könyvek esetében enyhe növekedés tapasztalható, a szórakoztató irodalom stagnál” – jellemezte az elmúlt évet Kolosi Tamás.

Az elnök szerint a gazdasági válság hatott a túltermelésre, például jelentősen csökkent könyvesbolti alapterület. „Minden nagyobb hálózat zárt be könyvesboltot, mi is. 2009-ben még több mint kétszer nagyobb volt a budapesti könyvesboltok alapterülete, mint a bécsieké, ma már reálisabb ez az arány” – jegyezte meg. A Líra Könyv Zrt. esetében ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben nem nyitottak új boltot, és összesen 8-10 üzlettel csökkentik a hálózatot.

Az MTI megkereste a Libri- és az Alexandra-hálózat vezetőit is, de ők egyelőre nem kívántak nyilatkozni.