Maroknyi bronzkori őstől származik az európai férfiak többsége – erre a következtetésre jutottak a Leicesteri Egyetem genetikusai, akik a kutatásról a rangos Nature Communications folyóiratban jelentették meg tanulmányukat. A projekt keretében 17 európai és közel-keleti populációhoz tartozó 334 férfi részvételével vizsgálták az apai ági leszármazási vonalat az Y-kromoszómának egy bizonyos, a sejtosztódás során nem újrarendeződő (rekombinálódó) szakaszának elemzésével. A DNS-szekvenálás során új nagypontosságú módszereket alkalmaztak, amelyek segítségével jobban meg lehetett határozni a demográfiai események időpontját – olvasható a PhysOrg hírportálon és a Leicesteri Egyetem honlapján.

Ez természetesen nem jelenti azt, amit az első mondat állít, hiszen a férfiaknak női felmenőik is vannak, akik jóval többen lehettek. Ráadásul a leírtak nem jelentik, hogy egy időben csak három férfinak születtek gyermekei: inkább arról lehet szó, hogy három férfi leszármazottai szaporodtak – akár évszázadokon át – sikeresebben, mint kortársaik leszármazottai.

(A szerk.)

A vizsgálati adatok szerint a modern európai férfiaknak közel a kétharmada (64 százaléka) három fiatal apai leszármazási ághoz tartozik. Mint a kutatásokat irányító Mark Jobling professzor hangsúlyozta, a népesség növekedése a bronzkorra esik, amelyet megváltozott temetkezési rítusok elterjedése és új harci eszközök megjelenése jellemez. A korszak nagy vívmánya volt a lószerszámok megjelenése, a lóvontatású kocsik elterjedése, ami új távlatokat nyitott a közlekedésben, a kereskedelemben és a hadviselésben. „E kultúrákkal kapcsolatba hozható domináns személyek »számlájára« írhatók a jelenkori Y-kromoszómák mintázatai” – fogalmazott Mark Jobling.

A vizsgálati adatok szerint a férfinépesség „robbanása” a 4000 és 2000 évvel ezelőtti időszakban történhetett. Az eredmények ellentmondanak a régebbi Y-kromoszóma-vizsgálatok, valamint a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-kutatások adatainak, amelyek azt valószínűsítették, hogy a népesség növekedése évezredekkel korábban kezdődött.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Igen összetett a bronzkor kultúrája, így nehéz valamely konkrét eseményhez kapcsolni a népesség növekedését. Az új vizsgálati módszereknek köszönhetően azonban egyre több, az Y-kromoszómával kapcsolatos DNS-szekvenálási adat birtokába jutunk, és ennek köszönhetően megismerhetjük a bronzkori történéseket, feltérképezhetjük az események idejét” – fejtegette Chiara Batini, a tanulmány első szerzője.