Kísérleteik során felfedezték, hogy a főemlősök nemcsak összehangolják egymással cselekedeteiket, hanem felfogják azt is, hogy a közös cél elérése érdekében segíteniük is kell társaikat abban, hogy megfelelően elvégezzék a rájuk háruló feladatot.

A Biology Letters című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a Warwicki Egyetem tudósai arra a kérdésre keresték a választ, vajon az emberi tevékenységre jellemző együttműködési és összehangolási képesség egyedülálló tulajdonság-e, vagy meg lehet találni evolúciós gyökereit – ha pedig igen, akkor hol.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Sok állatfajnál megfigyelhető, hogy egyedei kölcsönösen előnyös célok érdekében – például területük védelmében vagy a zsákmány bekerítésében – együttműködnek. Az azonban távolról sem világos, hogy ezek a csoportos cselekedetek milyen mértékben tudhatók be tudatos kooperációnak, vagy pedig inkább ugyannak a célnak az elérésére kifejtett, egymástól független, de párhuzamosan zajló akciókról van szó” – idézte Alicia Melis viselkedéstudományi professzort a tanulmányt ismertető ScienceDaily szakportál.

Az általa vezetett kutatók a kenyai Sweetwaters állatvédelmi park tizenkét csimpánzával végeztek kísérleteket. A főemlősöket párba állították, és azt a feladatot szabták nekik, hogy szerszámok segítségével szedjenek ki szőlőszemeket egy műanyag dobozból, amelynek két végébe lyukat fúrtak. Az egyik munkaeszköz egy kisméretű gereblye volt, azzal kellett a szőlőt egy, a doboz alján lévő nyílásfedélre tolni; a fedelet pedig a szemközti lyukon bedugott vastag pálcával lehetett félrebillenteni, hogy a szőlőszemek kihulljanak.

A tudósok beszámolója alapján a tizenkét csimpánzból tíz rájött arra, hogy a siker érdekében meg kell osztaniuk a szerszámokat, az esetek 73 százalékában ráadásul az állatok helyesen választották ki, hogy melyik eszközt mire kell használniuk. „Nagy különbségek mutatkoztak abban, hogy a majmok milyen gyorsan ismerték fel a szerszámok egymás közötti cserélgetésének a szükségességét. Ám mihelyt ez megtörtént, már szinte fennakadás nélkül adták át egymásnak az eszközöket, majd működtek együtt a szőlő megkaparintására, méghozzá a kísérletek 86 százalékában eredményesen” – közölte Melis.

A kutatók szerint vizsgálatuk szolgáltatta az első bizonyítékot arra, hogy az emberhez legközelebb álló főemlősök, a csimpánzok nemcsak hogy tudatosan összehangolják cselekedeteiket, hanem megértik azt is, hogy csak úgy tudják a közös célt elérni, ha segítik a másikat abban, hogy teljesítse saját szerepét.