Hazánkban több helyen tartanak különböző képzéseket nyugdíjasoknak. Igen népszerűek az internet-használatot oktató tanfolyamok, de a különböző akadémiák előadássorozatait is sokan látogatják. Azt is tudjuk, hogy idős korban a többnyelvűeknél később jelentkezik a feledékenység. Miért ne tarthatná karban a memóriáját valaki nyelvtanulással? A The Guardian brit lap három nyugdíjassal készített interjút nyelvtanulási tapasztalataikról.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A legidősebb, aktívan nyelvet tanuló interjúalany 85 éves volt. Ronald Williams walesi nyugdíjas világ életében csak angolul tudott. Amikor nyugdíjba vonult 70 éves korában, úgy érezte, fontos lenne visszatérnie a gyökerekhez, és megtanulnia a walesi nyelvet. Williams főként online tananyagokból tanult önállóan, de később csatlakozott egy olyan internetes tanfolyamhoz, amihez havonta két tanítási óra is jár. Ezeken az órákon más nyelvtanulókkal is találkozhat és gyakorolhatja a nyelvet.

A 77 éves dán Yan Christensen tíz éve tanul oroszul egy nyelvtanfolyamon. Azért vágott bele idős fejjel a nyelvtanulásba, hogy „mozgásban tartsa agysejtjeit”. Véleménye szerint a nyelvtanulás ablak a világra, hiszen a nyelvvel együtt az ember egy másik kultúráról is sokat tanul.

Van, akinek a munkájához szükséges egy új nyelv elsajátítása. Így volt ezzel az angliai Barbara Glasson metodista lelkipásztor is, aki 57 évesen fogott neki az urdu nyelv elsajátításához. Glasson egy olyan projektben dolgozik, mely segít kapcsolatot teremteni a különböző hitű lakosok között. Körzetében ugyanis igen nagy a pakisztáni származásúak száma.

Elmondása szerint már az is sokat segített a munkájában, hogy néhány alapvető kifejezést elsajátított. Ezzel ugyanis azt mutatta, hogy nyitott a másik kultúrára, hajlandó megtenni az első lépést feléjük, nem pedig azt várja, hogy a másik szólaljon meg az ő anyanyelvén.

A megkérdezettek elmondták, hogy ahogy öregszenek, egyre több ismétlésre van szükség ahhoz, hogy megjegyezzenek új szavakat vagy szerkezeteket. Tehát nehezebb dolguk van, mint egy iskolás korú gyereknek. Ám Anil Biltoo, a Londoni Egyetem idegennyelvi lektorátusának vezetője szerint a nyelvtanulásban közel sem az életkor a legfontosabb tényező, hanem a motiváció. Tapasztalata szerint az idősek jobban ráérnek, mint a fiatalok, így több időt is tudnak nyelvtanulásra fordítani.

Azt nem tudjuk, a cikkben nyilatkozó kutató mire alapozta az az állítását, hogy az idősebb embereknek nagyobb a szókincse a fiatalabbaknál. Ez egy 30 és egy 3 éves gyerek viszonylatában szinte mindig fennáll, de két felnőtt ember esetében már nem csak az életkor számít. (a szerk.)

Bizonyos szempontból az idősebbek előnyben vannak a fiatalokkal szemben. Bár agyuk és idegrendszerük kissé „rozsdásabb”, nehezebben alakulnak ki új kapcsolatok az idegsejtek között, a szókincsük mégis könnyebben bővíthető. Ennek az az oka, hogy általában egy idős embernek nagyobb a szókincse, mint egy fiatalabbnak, véli Alberta Costa, az idegtudomány kutatója. Emellett ha még korábban tanult valaki más nyelveket is, egyszerűen könnyebb az új szavakat a már meglévő szavakhoz kapcsolnia, írja egy korábbi cikkében a The Guardian.

Viszont az idősebbek az új nyelvtani szerkezeteket nehezebben tanulják meg, mint a fiatalabb nyelvtanulók. A helyes kiejtés elsajátítása is egyértelműen könnyebb gyermekkorban, mint felnőttkorban.

Az, hogy idős korban nehezebb tanulni, tulajdonképpen jót tesz az agynak, állítja Thomas Bak, az Edinburghi Egyetem kutatója. Véleménye szerint olyan ez, mint az edzés: ha valaki sokat edzi magát, izmosabb lesz. Aki pedig kellőképpen megtornáztatja az agyát, az jobb esélyekkel veszi fel a versenyt az időskori feledékenység ellen. Tehát nyelvtanulásra fel!

Források

Learning a language in later life: are you ever too old?

Am I too old to learn a new language?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)