Az önkényuralmi politikai gyakorlattal történő teljes körű szakítás megköveteli, hogy az ilyen ideológiákhoz, pártokhoz, jelképekhez kötődő elnevezések ne maradhassanak fenn, illetve a jövőben se jelenjenek meg – emelte ki Stágel Bence, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot ismertetve szerdán az Országgyűlésben. A kormánypárti politikus azt mondta: ezzel eleget tesznek annak a társadalmi elvárásnak, hogy az utcák, intézmények, szervezetek csak olyan elnevezést viseljenek, amelyek méltóak a demokratikus jogállam eszméihez.     

A törvényjavaslat értelmében nem szerepelhetne cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében, illetve közintézmény vagy közterület nem viselhetné olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. A tilalom vonatkozna olyan kifejezés vagy olyan szervezet nevére is, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. Kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell bekérnie az illetékes hatóságnak – közölte a kereszténydemokrata politikus, aki kitért arra is, hogy a közterületek elnevezési, átnevezési joga továbbra is teljes mértékben önkormányzati hatáskörben marad.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A közterületek neveinek költségtakarékos megváltoztatása érdekében a törvényjavaslat kimondja az állami vagy önkormányzati döntés alapján történő utcanévváltozások miatt szükségessé váló hatósági igazolványok, – például személyi, vállalkozói igazolvány és forgalmi engedélyek – cseréjére vonatkozó hatósági eljárások általános illetékmentességét. Mint mondta: a mai napig több száz utca, tér, közterület van elnevezve a kommunizmus tömeggyilkos rendszerének vezetőiről, kiszolgálóiról, eseményeiről és szimbólumairól. „Néphadsereg, Munkásőr, Vörös Hadsereg, Münnich Ferenc, Népköztársaság, ma már csak a huszadik századról szóló történelemkönyvek fekete lapjaira való nevek és fogalmak kellene hogy legyenek” – fogalmazott.

Utalva arra, hogy Magyarország a XX. században két diktatúra elszenvedője is volt, rámutatott: a rendszerváltás után felnőtté vált nemzedék számára elfogadhatatlan, hogy bármelyik település utcáin „a hazánkat és a világ szerencsétlenebbik felét romlásba taszító, fejlődésünket évtizedekre visszavető kommunista diktatúra emlékét őrző nevekkel találkozhassunk”. Stágel Bence leszögezte: szó sincs kettős mércéről, diktatúra és diktatúra között nincs különbség, ezért világossá kell tenni minden nemzedék, különösen a fiatalok számára, hogy a nemzeti és a nemzetközi szocializmus megjelenési formái soha többé nem lehetnek részei az emberiség történelmének.

Felidézte, hogy a rendszerváltást követően több civil szervezet, politikai szereplő, közszereplő tiltakozott a kommunista diktatúra itt maradt közterületi elnevezései miatt. A diktatúrák eszmeiségével történő teljes és kötelező szakítás azonban a közterületi elnevezésekkel kapcsolatosan a mai napig a teljes politikai szféra régi adósság maradt, részben adminisztratív okok miatt, részben pedig azért, mert sok helyen úgy vélték, sokkal fontosabb problémák is vannak a mindennapok során – mutatott rá. Kitért arra is, hogy 2011-ben a KDNP ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tagjai egy tematikus honlapot indítottak a témában, Zsákutca. Le a kommunista utcanevekkel!  néven. Az eredmény nem is maradt el – emlékeztetett, hozzátéve: alig két hónap alatt több száz megkeresés, bejelentés érkezett az egyes településeken élőktől. Ezeknek – az állampolgárok által kifogásoltnak vélt – közterületi elnevezéseknek a listáit találhatók a törvényjavaslat indoklásában is, ami nem taxatív felsorolást jelent, csupán jelzést annak érdekében, hogy a probléma rendezést kíván. Hozzátette: reményei szerint egy olyan törvényjavaslatot fogadhatnak majd el, melyet minden parlamenti párt támogatásáról biztosít majd, ezzel is jelezve a demokrácia iránti elkötelezettségét.

Eljött az idő, hogy a kommunizmus még megmaradt szimbólumai mielőbb végleg eltűnjenek a magyar emberek hétköznapjaiból, és ilyen tekintetben is lezárjuk a rendszerváltást – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, kiemelve: itt a lehetőség, hogy a törvényi szinten kikényszerített névváltoztatással az egyes települések lokálpatrióta identitásukat erősítve, híres szülötteikről, művészekről, sportolókról, neves eseményeikről nevezhessék el utcáikat, tereiket, ne pedig központi utasítás alapján, diktatúrák emlékeit hordozó közterületi elnevezések csúfítsák el a települést.

A pártok álláspontja

Fidesz: a kommunista és a fasiszta diktatúrák utcaneveit is meg kell változtatni

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a Kun Béla, Szamuely Tibor, Münnich Ferenc és Ságvári Endre nevét viselő közterületek elnevezéseit ugyanúgy meg kell változtatni, mint az Engels, Tanácsköztársaság, November 7. vagy Felszabadulás elnevezésűeket. Szavai szerint ezzel a lépéssel nem az utca névadójának, legyen az személy vagy esemény, a létét tagadják, hanem azt akarják elérni, hogy ezek a személyek és események ne szolgálhassanak erkölcsi példaként a következő nemzedékek számára. A képviselő kérdésként tette fel, hogy viselheti-e egy utca annak a Ságvári Endrének a nevét, akiről bírósági döntés állapította meg, hogy jogtalan lövöldözésével maga idézte elő azt a tragikus helyzetet, amelynek áldozata lett.

A törvényjavaslat elnevezése és tartalma a XX. századi önkényuralmi rendszerek utcaneveiről szól, legyen az kommunista, nyilas vagy fasiszta, azokat egységesen tiltani kell – jelentette ki. Felhívta a figyelmet, hogy a törvényjavaslat rendelkezése szerint a hatósági eljárások, például az okmánycserék illetékmentesek.

MSZP: a javaslat alapján Nagy Imre ellen is támadást lehetne indítani

Varga László, az MSZP vezérszónoka szerint a törvény időzítése, kerete, szövege és melléklete arra utal, hogy a kormányoldal a gazdasági problémák idején a jogszabállyal „cirkuszt kíván csinálni” a megmaradt törzsszavazói bázisának. A javaslat szövege rosszul van megírva, ezért nem szolgálja a jogbiztonságot, így pedig ellentétes alaptörvénnyel – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy vannak olyan személyek, például Kun Béla vagy Szamuely Tibor, akik megítélésében nincs vita. Ha viszont valaki szorosan értelmezi a normaszöveget, akkor az alapján támadás lehet indítani akár Nagy Imre ellen is, mert a mártír miniszterelnök életműve egyértelműen köthető a Magyar Kommunista Párthoz, illetve a Magyar Dolgozók Pártjához, miközben Rákosi Mátyás alatt miniszteri posztot is betöltött – mondta.

Kifogásolta, hogy több helyen is közterületek viselik Horthy Miklós nevét, akinek „egyértelmű a felelőssége Magyarország második világháborús sorsáért” és akinek a kormányzósága alatt fogadták el a numerus clausus-szal kapcsolatos jogszabályokat.

KDNP: szégyen, hogy 22 évvel a rendszerváltás után még ezzel kell foglalkozni

Michl József (KDNP) elmondta: azért írta alá maga is a XX. századi önkényuralmi rendszerhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosítást, mert szégyennek tartja, hogy 22 évvel a rendszerváltás után még megoldatlan a kérdés.  A módosítás megalkotását nagy segítségnek tartotta azon önkormányzatok számára, akik nem vállalják az átnevezéssel járó kellemetlenségeket. Szerinte az ország akkor lesz demokratikus, ha az ilyen jelképes helyzeteket is kezelni tudja.

Érthetetlennek tartotta a Varga László szocialista felszólaló listáját a védendő emberekről, az ide soroltakról pedig kijelentette: „tudjuk, milyen károkat okoztak a közösségnek”. Mint fogalmazott, Magyarországon a 40 éves szocialista uralkodás alatt a szélsőjobboldali politikusok vagy közéleti személyiségek nevei lekerültek az utcanévtáblákról.

Jobbik: a kormány antikommunista törekvései kimerülnek a félmegoldások szintjén

„A nemzeti ellenzék üdvözli a javaslatot, de ne igyunk előre a medve bőrére” – kezdte felszólalását Novák Előd (Jobbik), emlékeztetve arra, hogy korábban, hasonló javaslatukat leszavazta a kormánytöbbség. Novák Előd indokolatlannak tartotta azon szervezetek nevének megváltoztatását, amely elnevezések összefüggésbe hozhatók egy önkényuralmi jelképpel. Mint arra rámutatott, ez igaz lenne a kormány által támogatott Magyar Ellenállók és Antifasiszták Egyesületére is, valamint a Magyar Politikai Foglyok Szövetségére.

Szerinte a kommunista névhasználattal kapcsolatos probléma nagyobb, mint az a jogszabály indoklásában szerepel. Olyan utcaneveket sorolt saját környezetéből, amelyek még mindig kommunisták neveit viseli. Kifogásolta egyebek között azt, hogy az egyik budai kollégium Schönherz Zoltán nevét viseli, aki, szerinte az „illegális kommunista tevékenységen túl szerinte semmit nem tudott felmutatni”. Ugyancsak bírálta, hogy egykori állampárti vezetők még mindig országgyűlési képviselők lehetnek és szükségesnek tartotta az ügynöklisták feltárását is.

LMP: a javaslat alaptörvénybe ütközik

Szabó Tímea szerint ez a javaslat egy pótcselekvés, amely nem fog eredményt hozni, mert „teljesen alkalmatlan a traumák kezelésére”. Kiemelte: a javaslat „feketén-fehéren” próbál meg igazságot tenni a jók és a rosszak között és így nem tudni, hogy mi lesz a sorsa a Nagy Imre, Bajcsy-Zsilinszky Endre, vagy éppen Nyírő József nevét viselő területekkel, intézményekkel.

Úgy fogalmazott: a törvényjavaslat abszurd és kivitelezhetetlen, valamint nem tisztázott, hogy mely nevek esnek a törvény hatálya alá. Ráadásul az LMP álláspontja szerint a javaslat alaptörvénybe és uniós alapjogokba ütközik például a sajtótermékek elnevezésének esetleges korlátozása miatt, mivel ez a szólásszabadság korlátozásának tekinthető.