-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A 2013. szeptember 12-én megnyílt Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központ előadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel, festmény- és fotókiállításokkal, kézműves szakkörökkel, konferenciákkal és szemináriumokkal várja azokat, akik érdeklődnek Törökország, a török nyelv, a török kultúra, művészet és történelem iránt. A törökül tanulni vágyók számára pedig anyanyelvi tanárok bevonásával török nyelvtanfolyamokat kínál, továbbá különböző egyetemekkel együttműködve turkológiával kapcsolatos tudományos tevékenységeknek is otthont ad.
Idén októberben kétéves budapesti jelenlétét ünnepli a Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központ. Az évforduló alkalmával Törökország hatodik legnagyobb városával, a délkelet-anatóliai Gazianteppel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Gaziantepet a világ legrégebben, megszakítás nélkül lakott települései közé sorolják. Az ókori Dolichenus (törökül: Dülük) nevű település a mai várostól 12 km-re fekszik, a Szíriát és Mezopotámiát Belső-Anatóliával összekötő úthálózat egyik csomópontja volt. i. e. 1800 és 1200 között a Hettita Birodalom részét képezte, majd asszír kézre került. i. e. 334-ben Nagy Sándor hódította meg. i. e. 190-ben a Római Birodalomhoz csatolták, i. sz. 395-ben pedig Bizánc fennhatósága alá került. Gaziantep Törökország hatodik legfontosabb ipari központja, de a kézművesség is fontos része a város és a tartomány gazdasági életének: az antepi kilim és szőnyeg mellett a népviseleti ruhadarabok, illetve a jellegzetes török hangszer, a zurna is itt készül.
A közvetlenül a szír határ mentén fekvő Gaziantep a délkelet-anatóliai régió legnépesebb, valamint a világ egyik legrégebben, megszakítás nélkül lakott települése. Gazdag kultúrája, történelme, konyhája elvarázsolja látogatóit. Októberben három napra Budapest 6. kerülete megtelik pisztácia illattal, török kézműves mesterekkel és zenével a Gaziantep Napok során.
Yunus Emre, a misztikus költő, valamikor a 13. század közepétől a 14. század első negyedéig tartó időszakban, a Közép- Anatóliai- medencében született. Az Anatóliában virágzó török irodalom nagy nevei közül nem csupán népköltészetével és szúfi verseivel tűnt ki, de a divánköltészetben is maradandót alkotott. Korának gondolkodásmódját és kultúráját közérthető, egyszerű nyelvezettel írta le, ő a nép nyelvén írt szúfi irodalom legnagyobb alakja. A szúfizmussal és az iszlámmal táplálkozó időmértékes verssoraiban megjeleníti az ember önmagával, a tárgyi világgal és Allahhal való kapcsolatát. Yunus Emre minden emberhez, szegényhez, gazdaghoz, keresztényhez, muszlimhoz egyaránt, különbséget nem téve közöttük, hatalmas szeretettel kötődik.
Az eseménysorozatot a sajtó képviselői és meghívott vendégek számára Şakir Fakılı, Törökország nagykövete nyitja meg 2015. október 8-án, 18:00 órakor. Október 7-én, szerdán, a tematikus hónap első programjaként a Török Kávéházi Est programsorozat vendége Szabó István, Magyarország volt ankarai nagykövete lesz, aki 19:00 órától Gaziantep kultúrája és történelme címmel tart előadást a városról.
Program
október 9., péntek (10:00 – 20:00)
Kézművesvásár – Yunus Emre Enstitüsü, belső udvar
Gaziantep leghíresebb kézművesei: rézművesek, textilszövők, textilhímzők, még a Harry Potter-filmhez bőrcipőket készítő mester is elhozza kézműves termékeit!
A Zeugma Múzeum kiállítása és filmvetítése – 2. emelet
A város, melynek eredeti neve Antep volt, a török függetlenségi háború idején olyan hosszan küzdött a francia megszállás ellen, hogy a török parlament 1921-ben a „gazi”, azaz „hős” nevet ajándékozta a városnak. Gaziantep város kalandos és csodás történelmét, valamint kulturális örökségét a világ legnagyobb mozaik múzeuma, a Zeugma Múzeum mutatja be a látogatóknak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kóstold meg Gaziantepet! – 3. emelet
Gaziantep Törökország leghíresebb pisztáciatermő vidéke. Ennek jelentőségére utal a növény török neve is (antep fıstığı ’antepi mogyoró’). Mivel a finom csemege mindenféle formában, egészben, őrölve, pörkölve, vagy nyersen zsákszámra kapható, az eseménysorozatból nem maradhatnak ki a pisztáciás ételek! Kóstoló az autentikus baklavából, valamint más helyi édességekből, mint például a “katmer”. Ezenkívül a régió fűszereivel is megismerkedhetnek az érdeklődők.
Táncbemutatók
- 17:00 – 17:15 – a Yunus Emre Enstitüsü épülete előtt Gaziantep Önkormányzatának tánccsoportja ad ízelítőt török néptáncokból
- 18:30 – 20:30 – magyar és török táncház az ELTE Néptánc Együttesével és Gaziantep Önkormányzatának tánccsoportjával az ELTÉ-n
- 20:30 – 21:30 – török néptáncbemutató az Ellátóházban (Budapest, Dob utca 19.)
október 10., szombat (10:00 – 20:00)
Kézművesvásár a Yunus Emre Enstitüsü udvarában
A Zeugma Múzeum kiállítása
Ételsarok
- 14:00 – 14:30 gyöngyházberakás bemutató
- 14:30 – 15:00 rézművesség bemutató
- 15:00 – 15:30 tradicionális gaziantepi textil bemutató
- 15:30 – 16:00 tradicionális gaziantepi bőrcipő bemutató
- 16:30 – 16:45 néptáncbemutató a Yunus Emre Enstitüsü épülete előtt
- 17:30 – 18:30 török táncház Gaziantep Önkormányzatának néptánccsoportjával
- 19:00-19:30 Ünnepélyes tortavágás az intézet megnyitásának 2. évfordulója alkalmából
- 20:00 – 21:00 török néptáncbemutató
október 11., vasárnap (10:00-13:00)
Kézműves vásár a Yunus Emre Enstitüsü udvarában
Zeugma Múzeum Kiállítás
Ételsarok
Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizonyos, hogy az egyre táguló online nyilvánosságban az álhírek forrásai is rohamosan gyarapodnak.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!
Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.