2013-ban először rendezték meg Magyarországon a nyelvészeti diákolimpiát, melynek nyertesei Manchesterben a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián is részt vehetettek. A szervezők tapasztalata szerint általában nem a magyartanárok hatására indulnak a diákok a versenyen. Mi több, a magyartanárok gyakran nem is tudnak mit kezdeni a feladatokkal, annyira eltérnek a nyelvtanórákon használt feladattípusoktól.

A diákolimpia feladatai ugyanis jó logikai érzékű diákoknak szólnak, és egyáltalán nem építenek az iskolai tananyagra. Még nyelvtudásra sincs szükség: a feladatokhoz igyekeznek olyan nyelveket választani, melyeket a diákok nem ismernek, és a feladatokat a nemzetközi döntőben is anyanyelvükre fordítva kapják meg. A magyarországi támogatók és partnerek: az MTA Nyelvtudományi Intézete; a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kara, a Városmajori Gimnázium, a Nyelv és Tudomány, a Magyarországi Fordítók Egyesülete és a Morphologic Kft.; továbbá a Hiteles Ember Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A feladatokat sem csak nyelvészek állítják össze: sok közöttük a matematikus, informatikus.; és a versenyek résztvevői sem feltétlenül nyelvésznek készülnek, sokan választják a mérnöki vagy a gazdasági pályát. Bulgáriában például a Bolgár Matematikusok Szövetsége koordinálja, Magyarországon pedig az egyetemi szférából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai (nem pedig Bölcsész-) Kara.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A nyelvészeti diákolimpiák a Szovjetunióból indultak, az elsőt 1965-ben rendezték Moszkvában. 1982-ben a szovjet versenyekhez csatlakozott Bulgária. Később nyugaton (Hollandiában, az Egyesült Államokban) is elkezdtek hasonló versenyeket szervezni – ezekből 2003-ban szervezték meg az első Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpiát.

2012-ben Vértes Judit, a Városmajori Gimnázium magyar és angol szakos tanára saját diákjaiból állított össze egy csapatot, és saját szervezésben részt vett velük a Ljubljanában rendezett olimpián. 2013-ban már sikerült megszervezni a hazai versenyt. A négy internetes forduló közül kettőnk kell kimagasló eredményt elérni ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a döntőbe.

Idén június 28-án tartották a döntőt, melyen Füstös Vivien, Németh Sebestyén, Szabó Attila Dániel és Szigyártó Anna került be a csapatba. A diákok útiköltségére a Hiteles Ember Alapítvány – Simonyi Károly emlékére pályázott minisztériumi forrásokból. A természettudományos diákolimpiák résztvevői számára elkülönített pénzösszeg áll rendelkezésre, a nyelvészeti diákolimpiákon való részvételnek azonban még nincsenek olyan hagyományai, nem születtek olyan eredmények, hogy ezt indokolttá tegyék. Csak remélni lehet, hogy a helyzet néhány éven belül megváltozik.

A manchesteri diákolimpia magyar résztvevői
(Forrás: ioling.ppke.hu)

A nemzetközi nyelvészeti diákolimpiák öt napon át tartanak: az első nap a ráhangolódásé; a második napon rendezik az egyéni versenyt; a harmadik napot kirándulással, kulturális programokkal töltik; a negyedik nap a csapatversenyé; az ötödik nap a levezetés. Az öt nap minden költségét mindig a szervezők állják. Az egyéni versenyben mindenkinek önállóan kell megoldania öt feladatot. Ezeket igyekeznek néhány tíz- vagy százezer ember által beszélt nyelvekből összeállítani, hogy lehetőleg senki ne indulhasson nagyobb előnnyel. A csapatversenyben az azonos országból érkező diákok együtt oldanak meg egyetlen feladatot: erre négy órájuk van. A feladat bonyolultságára jellemző, hogy idén például egyetlen csapat sem tudott teljes megoldást adni.

A résztvevő országok száma folyamatosan bővül: idén először vettek részt indiaiak és kínaiak. Utóbbiak különösen jól szerepeltek, sőt, a jövő évi versenyt már Pekingben rendezik. Az új feladatokkal az ingyenes regisztráció után lehet megismerkedni a rendezvény honlapján. A jelentkezők kizárólag 13 és 19 év közötti középiskolai diákok lehetnek – a magyar csapat tagja határon túli diák akkor lehet, ha rendelkezik magyar állampolgársággal.