Ahogy arról már korábban beszámoltunk, számos jelentkező közül egy izgalmas verseny keretében válogatták ki a Magyar Nyelvészeti Diákolimpia szervezői azt a négy középiskolás diákot, akik elutazhattak Manchesterbe, a 11. világdöntőre.

A magyar válogatott tagjai: Szigyártó Anna, Füstös Vivien, Szabó Attila Dániel, Németh Sebestyén Coun Naeem ul Hassan polgármester úr társaságában a machesteri városházán tartott fogadáson
(Forrás: Vértes Judit)

Kezdődnek az izgalmak…

A magyar válogatott az alábbi együttműködő partnerek anyagi és szakmai támogatásával jutott ki Manchesterbe: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar, Hiteles Ember Alapítvány, Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete, MorphoLogic Kft., Városmajori Gimnázium A magyar diákok július 22-én érkeztek Manchesterbe. 23-án az egyéni versenyekre került sor a Manchester Grammar School patinás épületében. A korábbi évek hagyományaihoz híven az idei feladatok megoldásához sem az iskolában megszerzett lexikális ismeretekre volt elsősorban szükség, inkább a logikai készségek játszottak szerepet a siker elérésében. A diákoknak a csavaros logika mellett olyan képességgel is rendelkezniük kellett, amellyel saját gondolkodásukra reflektálni tudnak. Nem volt ugyanis elegendő a megoldást közölni, hanem a megoldásig vezető utat is részletesen ismertetni kellett. A verseny szervezői ennek alapján pontosabb képet alkothattak a diákok gondolkodásmódjáról. Egy-egy jó ötletet, még ha nem is vezetett el a megoldásig, ponttal honoráltak a feladatot kijavító szervezők. Az értékelés egyébként igen szigorú feltételek mellett zajlott: a feladat szerzője mellett még két másik szakember is lepontozta a megoldásokat, így alakultak ki a végső eredmények.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A verseny nemzetközi honlapján már elérhetők a feladatok a megoldásokkal együtt.

A feladatok korántsem száraz logikai feladványok voltak. Az egyikből példából megtudhatjuk, hogy az ausztráliai Queenslandben élő yidiny nyelvű közösségek számára fontos, hogy egy férfi túlesett-e már a beavatási szertartáson: erre utalhat a felavatott férfi kifejezés. Az északkelet-szibériai jukagirok életének is érdekes mozzanatai derülnek ki a nyelvi anyagból: megtudhatjuk például, hogy az orrtok egy olyan eszköz, amely az orrot védi a kegyetlen hidegtől, orra húzott zokni- vagy cipőféle tehát.

A diákolimpiák sokéves történetében klasszikus feladatnak számít, amikor egy kisebb nyelvi adatbázis (néhány tucat mondat és/vagy szó) és fordításuk alapján meg kell érteni egy nyelv bizonyos sajátosságait. Ebben az évben a brazíliai piraha és az indonéziai muna nyelv volt soron: meg kellett adni, milyen egy betűsor szabatos piraha kiejtése, illetve munáról és munára kellett fordítani mondatokat. A negyedik feladatból egy kicsit a muna nyelvű mesehagyományt is megismerhetjük: láthatjuk, hogy a Majom, a Démon és a Hangya visszatérő szereplők.

Minden feladat 20 pontot ért, így az öt feladattal maximum 100 pontot lehetett szerezni. Az ötödik feladat a nyelvészeti kutatások módszertanába engedett bepillantást. Egy neurolingvisztikai kutatás ismertetését követően a diákoknak össze kellett párosítaniuk az agyi aktivitás mérése közben mért intenzitásértékeket azokkal a szavakkal, amelyeknél mérték azokat. A diákok a változatos feladatok révén megtudhatják, hogy a nyelvészet nem csupán rejtélyes szövegek kibogarászásából, fordításából áll, hanem nyelvi adatokért akár egy laboratóriumba is érdemes ellátogatni. A diákok hat órán keresztül törhették a fejüket a feladványokon.

Szabó Attila Dániel a versenyzők között
(Forrás: Vértes Judit)

Csapatban

A diákolimpikonok július 24-én, szerdán fakultatív kirándulásokon vehettek részt. Választék volt bőven: manchesteri városnézés gyalog és hajókázás a csatornákon, futballmúzeum és a Manchester United stadiona, a Science Museum és a Jodrell Bank obszervatórium, illetve a festői szépségű kastély és kertkomplexum, Chatsworth – Jane Austen szellemében. Este krikettmeccsen szurkoltak a diákok, mert bejutottak az első 20 jelentkező közé (ennyi jegyet osztottak ki összesen).

A megoldókulcs Ivam Derzhanski szívességéből már felkerülhetett a magyar verseny oldalára. Július 25-én, csütörtökön került sor a csapatversenyre. A feladat cseppet sem volt egyszerű: egy százelemű listát kellett magyarra fordítani. A feladatot nehezítette, hogy a diákok nem tudták, mi található a listán. Csak az orientálhatta őket, hogy egy irodalmár állította össze a jegyzéket. A szöveg grúzra fordítva, egy ősi, 9. századi ábécé betűivel lejegyezve került a diákok elé, akiknek négy órájuk volt a kódfejtésre. A lista egyébként Martin Seymour-Smith brit költő és irodalmár The 100 Most Influential Books Ever Written (’A száz legnagyobb hatású könyv, amit valaha írtak’) című válogatását tartalmazta.

Csütörtök este a diákok a manchesteri városháza dísztermében fogadáson vettek részt Coun Naeem ul Hassan, Manchester polgármesterének meghívására. Pénteken a sportvetélkedők után izgalommal várták az eredményhirdetést…

A magyar válogatott és kísérőtanáruk, Vértes Judit a díjátadó után
(Forrás: Vértes Judit)

Hurrá!

Bár minden csapattag komoly teljesítményt nyújtott, Szabó Attila Dániel (Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 11. évfolyam) egyéni feladatmegoldását kitüntető oklevéllel (honourable mention) ismerték el. Ez az éremmel járó helyezések után következő díj: azt jelzi, hogy Attilát csak kevés választotta el a bronzéremtől. Köszönjük Vértes Juditnak, a magyar válogatott kísérőtanárának és a csapattagoknak a cikk megírásához nyújtott segítségét! Magyar csapat tavaly indult először, akkor az újonnan induló országok közül a legjobb eredményt érték el a magyar diákok. Idén már díjazottal is büszkélkedhetünk. Ki tudja, lehet, hogy jövőre az érem következik?

Ajánlott forrás

A Magyar Nyelvészeti Diákolimpia honlapja – rövidesen olvasható lesz a diákok által írt élménybeszámoló!