-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az „oké” szót ma már fiatalok középkorúak és idősek is használják. Az amerikai távíróktól Afrikáig, Görögországtól Németországig mindenütt a szó eredetét kutatják.
Az amerikai eredetű OK szót ma már szerte a világon használják ’(minden) rendben’ jelentésben. A szó eredetéről már korábban cikkezett a nyest. Ebből kiderült, hogy a az OK 1839-ben született, újságírói tréfálkozásból. Az all correct [ól korekt] ’minden helyes/hibátlan’ kifejezés rövidítéseként írták le, szándékosan nem a szókezdő betűket használva, hanem a kiejtést véve alapul. Ám számos olyan legenda is kering a világban az oké eredetéről, melyekről még nem írtunk. Az elméleteket elsősorban az io9 blog cikkének és az ehhez fűzött kommenteknek a segítségével találtuk meg, de a Wikipédia angol nyelvű OK szócikke is érdekes forrásnak bizonyult..
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az egyik népszerű elmélet szerint a távíró morzejelei között kell keresni a megoldást. Amikor valaki üzenetet akart váltani, a Line Operator ’vonal operátor’ rövidítését, az LO-t morzézta le, ezzel kezdeményezte a beszélgetést. Erre a válasz ez volt: OK, vagyis On Key ’a billentyűzetnél’ – tehát kezdődhet a kommunikáció.
Ez a történet is elképzelhető lenne, hisz Morse első távíróüzenetét 1838. január 11-én küldte. Az OK szó nyomtatásban először a bostoni Morning Post 1839. március 23-i számában jelent meg, tehát jó egy évvel a távíró feltalálása után. Azt nem tudjuk, hogy az újság szerkesztőségében működött-e már távírókészülék, de ez sem zárható ki, hiszen a napilapok számára a gyors kommunikáció elsőrendű fontosságú.
Vannak sokkal kevésbé valószínű elképzelések is. Van, aki a görög όλα καλά [óla kalá] ’minden jó’ kifejezést látja benne, míg mások a skót och aye [oh aje] ’ó, igen’ mondást vélik benne felfedezni. Az OK-t az iO9 kommentelői eredeztetik a német Ohne Korrektur ’korrektúra/javítás nélküli’ kifejezésből is. Sőt, egy német munkás nevének kezdőbetűből is, aki egy exportcikkeket gyártó cégnél dolgozott, és az ellenőrzött szállítmányra saját monogramját ütötte rá pecsétként.
A wokay szó valóban létezik az angolban. Az Urban Dictionary szerint ezt a szót az indiai Bangalore-ban használják ’oké’ jelentésben. A szókezdő w a helyi nyelvek hatására toldódott be. Egy másik oldal szerint pedig a wokay a wow ’remek, nagyszerű’ és az OK összevonásából keletkezett.
Egy másik kommentelő elmélete szerint az Afrikában beszélt volof nyelvből ered az oké. Az ottani állítólagos wokay ’minden rendben’ kifejezés valahogy bekerült a haiti kreolba, ahol ugyanúgy használják, mint mi az okét. Az sajnos nem derül ki a történetből, hogy mindennek milyen kapcsolata van az amerikai angol OK-val. A nyugat-afrikai eredet mellett az 1960-as évek végén több tudós is kiállt, ám ezt a magyarázatot a mostani etimológusok nem fogadják el.
Az eredet tekintetében sok találgatásra okot adó OK, amit a kiejtést utánzó okay alakban is írnak, már jó ideje a magyarban is használják. Az Osiris-féle Helyesírás már listázza a szót, mégpedig oké alakban. Sőt, megtaláljuk benne az igeképzővel ellátott okéz szót is. A képzett alak szótárban való megjelenése azt mutatja, hogy az oké már teljesen a magyar szókincs része lett, akárhonnan is származik.
Forrás