Első hallásra logikusnak tűnhet, hogy az eszkimóknak sok szavuk lenne a hóra. Nagyszerű példa lenne a nyelvészeti relativizmusra, hiszen ott rengeteg a hó, és biztosan sok szót kell rá használniuk. A valóság azonban összetettebb, és kiábrándítóbb is talán.

Modern inuit vadász a hó világában
(Forrás: wikimedia commons / Ansgar Walk)

Először is az eszkimók nem képeznek egy egységes népcsoportot. Az eszkimó egy külső összefoglaló megnevezés. Valójában az általában a paleoszibériai nyelvek közé sorolt eszkimó-aleut ághoz két nyelvet sorolunk. Az egyikbe a Grönlandon és Amerikában inuitnak, a Szibériában pedig jupiknak hívott nyelv tartozik – ennek természetesen számos eltérő nyelvjárása ismert, tekintettel arra, hogy nagy területen, elszórtan beszélik. Fodor István A világ nyelvei és nyelvcsaládjai című könyvében arról számol be, hogy e nyelv nyelvjárásainak „folyamatos kapcsolata áll fenn a szibériai Csukcs-félszigeten, Alaszkában és a hozzátartozó szigeteken, a Kanada-sarkvidéki (Quebec tartomány) és a Grönland területén élő tagjai között”. A másik eszkimónak nevezett nyelv az aleut, amit beszélői unangan néven ismernek. Az alig 1 200 beszélő az Egyesült Államokhoz tartozó Aleut-szigeteken, illetve az orosz fennhatóságú Bering-szigeten és Parancsnok-szigeten él.

Ami közös azonban az eszkimó nyelvekben, hogy mind erősen ragozók és nagyfokú jelentéstömörítést használnak, amire technikai szóval azt mondják, hogy poliszintetikus nyelvek. Ez azt jelenti, hogy a szavakat szinte végtelen módon lehet ellátni módosító elő- és utóragokkal, míg jelentésük annyira összetett lesz, hogy más nyelvekben csak hosszú mondatokkal lehet elmagyarázni őket. Ez azonban a poliszintetikus nyelvek sajátossága, és semmi köze sincs a hóhoz, vagy a havazás szerepéhez az eszkimók életében.

Egy másik megközelítésből nézve, arról van szó, hogy az eszkimó nyelvekben más a szó fogalma, mint más nyelvekben. Ahogy azt már a nyelvek szókincsével kapcsolatos cikkben is megjegyeztük, a szó fogalmára nincs egyetlen egy helyes definíció.

Az eszkimók és más nyelvek hóval kapcsolatos fogalmainak összehasonlítására talán alkalmasabb a hóval kapcsolatos szótövek számának összehasonlítása. Itt azonban azt találjuk, hogy a különböző eszkimó nyelvek szótárakban csak pár hóval kapcsolatos szótő van, a legnagyobb jóindulattal se találni több mint 15 szótövet egyik nyelvben sem. Ez ugyan nem kevés, de nem is párszázas nagyságrendű, ahogy azt a városi legenda több változata is állítja. Továbbá a 15 szótő között már olyan szótövek is szerepelnek, mint a „valamihez tapadó dolgokat” jelölő szótő, illetve a „sodródó dolgok” kategóriája.

Az angol nyelv rajongói vették a fáradságot és összegyűjtöttek ennél még több hóval kapcsolatos angol szót. A témával sok oldal is foglalkozik az interneten, véletlenszerűen itt egy lista közülük: berg, cornice, crevasse, floe, frost, glacier, hail, hardpack, hoarfrost, ice, icicle, powder, rime, snow, slush, sleet, avalanche, blizzard. Persze, a fenti példák közül sokat más nyelvekből vett át az angol, de ez nem számít abból a szempontból, hogy rendelkezésére állnak az angol nyelv használóinak, ha a hóról akarnak beszélni. A magyar nyelvben pedig a hó, jég, fagy, latyak és zúzmara mellett ott van még a nemzetközinek mondható gleccser és lavina kifejezések is. Összetett szavakkal pedig az angol és a magyar nyelvben is még több hóval kapcsolatos fogalmat lehetne képezni.

Egy 1940-ben megjelent nyelvészeti cikk még csak hét hóval kapcsolatos eszkimó szótőre hivatkozott, ebből keletkezett negyven év alatt az a legenda, amely már több száz ilyen szó létéről számolt be lelkesen. Hozzáthetjük továbbá, hogy ha hóval kapcsolatos szavaikkal nem is különböznek annyira az eszkimó nyelvek más nyelvektől, hétköznapi fogalmi és használati szinten nagy valószínűséggel igenis jobban megkülönböztetik a hó különböző változatait, mint a kevésbé jeges vidékeken lakó népek.

Angol nyelvű források:

http://www.derose.net/steve/guides/snowwords/index.html

http://linguistlist.org/issues/5/5-1293.html#1

http://itre.cis.upenn.edu/~myl/languagelog/archives/000405.html

http://linguistlist.org/issues/5/5-1239.html#3

Magyar nyelvű:

http://www.urbanlegends.hu/2005/01/az-eszkimo-ho/