A csütörtökön bemutatott szabályzat elkészítését az MTA 2012. májusi közgyűlése írta elő, amelynek határozata szerint az akadémia innovációs rendszerének biztosítania kell a tudományos kutatás, a publikálás és a szabadalmazás összehangolását, a tudományos közlés és az ipari jogvédelem együttes művelését – közölte az MTI-vel az akadémia sajtóosztálya.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az új szabályzat egységesíti és modernizálja a megújult akadémiai kutatóintézet-hálózat szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozási megoldásait, bevonja a kutatókat az általuk létrehozott szellemi alkotások védelmi és hasznosítási folyamataiba, illetve olyan szellemi alkotásokat – szerzői műveket – is bevon a szabályozás körébe, amelyekkel a korábbi előírások nem foglalkoztak.

További újdonság, hogy a szabályzat nemcsak a védelem, de a szellemivagyon-értékelés alapvető szabályait is tartalmazza, valamint figyelembe veszi a nemzetközi tudományos kapcsolatokban folyó kutatómunkát és segíti az ipari együttműködésekben megvalósuló technológiatranszfer átláthatóságát.

Pálinkás József és Bendzsel Miklós a kutatók folyamatos továbbképzését szolgáló együttműködési megállapodást írt alá. A 2014. december 31-ig szóló együttműködés célja az MTA intézményrendszerében a szellemi alkotások védelmének, a hazai tudományos élet és kutatói kör szellemitulajdon-védelmi tudatosságának növelése, valamint az értékalapú K+F tevékenység gyakorlatának támogatása. A megállapodás szerint az SZTNH az elmúlt évekhez hasonlóan szakmai konzultációkat és szemináriumokat tart az akadémiai intézmények munkatársainak.

A közfinanszírozású kutatói rendszerben a kutatás-fejlesztési eredmények a tapasztalatok szerint ritkán vezettek új termék vagy szolgáltatás bevezetéséhez, ezért világszerte elkezdték szorgalmazni a szellemitulajdon-centrikus modellt, amelynek eredményeképpen a kormányzati támogatással létrehozott eredményekhez kapcsolódóan a közfinanszírozású kutatóhelyek egyre több szellemitulajdon-jogot szerezhetnek.

A digitális technológiának és az internetnek köszönhetően a tudományos eredmények nyílt hozzáférése is sokkal egyszerűbbé vált, megjelent az úgynevezett Open Access modell. Az oltalmazott szellemi tulajdon megközelítése és a nyílt hozzáférés két ellentétes, de egymás mellett élő szemléletet képvisel: az üzleti modellben érdekelt piacét és a klasszikus tudományét.

A két szemlélet összeegyeztetése érdekében kulcsfontosságú, hogy a kutatási eredmény létrejöttét követően azonnal megvizsgálják az eredmény termékké való fejlesztésének a lehetőségét, valamint azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek megléte a termékfejlesztési folyamatban elengedhetetlen. Ebben a szemléletben készültek az MTA saját irányelvei, amelyek zsinórmértékül szolgálnak az egyes kutatóközpontok hat hónapon belül kidolgozandó saját szellemitulajdon-kezelési szabályzatainak – áll az akadémia közleményében.