-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Minden jel arra utal, hogy agyunk nem a beszédre, hanem magára a nyelvre van kialakítva. Amerikai kutatók úgy találták, hogy a jelelés során ugyanazok az agyi területek aktívak, mint a beszélt nyelv használata során.
Legyen szó a jelnyelvről, az angolról, esetleg a kínairól, a nyelv mindig az agy azonos területein keletkezik – adta hírül a Live Science. Az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság San Diego-i éves közgyűlésén bemutatott kutatás szerint a nyelv egyetemes és nem függ attól, hogy a beszélők a hangjukon vagy a kézmozdulataikkal kommunikálnak.
A San Diego-i Állami Egyetem kutatója, Karen Emmorey által vezetett kísérletsorozatban azt a beszéd kialakulásával kapcsolatos, széles körben elfogadott előfeltevést vizsgálták, mely szerint a jelelésért és a beszélt nyelvért az agy eltérő területei felelősek – éppen a jelelés szimbolikus, vizuális és a beszéd hallószerveinkre támaszkodó jellege miatt.
A verbális kommunikációval két agyi területet szoktak összefüggésbe hozni. Ezek a nyelvért felelős Broca-, illetve a beszéd megértéséért felelős Wernicke-központok. Korábban úgy vélték, hogy ezek az agyi területek kimondottan a beszélt nyelvvel, a beszéddel állnak összefüggésben, mivel közel találhatók a hangszálak működéséért felelős területekhez és a hallókéreghez, amit a hangok érzékeléséhez használunk. Ebből kiindulva azt feltételezték, hogy a jelnyelvet (a vizsgálatban az amerikai jelnyelvet) használók olyan más agyi területeket használnak majd inkább a kommunikáció során, mint például a látókéreg környéke.
A kutatók a vizsgálathoz két tesztcsoportot alakítottak ki. Az egyikbe 29 siket amerikai jelnyelvi beszélőt soroltak, a másikba 64 halló angol anyanyelvű személyt. A vizsgálatban résztvevőknek ezt követően képeket mutattak, amelyek hétköznapi tárgyakat ábrázoltak: madarat, gyümölcsöket, tárgyakat. A résztvevőknek a látottakat jelelniük vagy kimondaniuk kellett, miközben egy PET-készülék (pozitronemissziós tomográf) segítségével megfigyelték az agy vérellátásában bekövetkező változásokat.
A kutatók nem találtak különbséget a két csoport agyműködése között. Mindkettőnél azonos mértékben volt aktív a Broca- és a Wernicke-központ.
„Ugyanaz a helyzet, akár beszélt, akár jelelt nyelvről van szó” – nyilatkozta Emmorey. „Az agy nem tesz különbséget. Az, hogy sok jel szimbolikus jellegű, nem változtatja meg a nyelvhasználat neurológiai alapjait.
Mindez arra utal, hogy az agy nem a beszédre, hanem a nyelvre van kialakítva.”