Az érdekvédelmi szervezet honlapján pénteken közzétett összegzés szerint a fentiek miatt csökken a tanórai differenciálás gyakorlata, és megakad az iskolai, pedagógiai innováció.

Mint írták, fontosnak tartják, hogy – akárcsak a nemzeti köznevelési törvény esetében – fokozott hangsúllyal jelenik meg a nevelés prioritása, s ennek érdekében az előterjesztő széles kaput nyit az érzelmi ráhatás kiteljesedése előtt, ugyanakkor aggasztónak találják, hogy nem válik el világosan, sőt egyre inkább egybemosódik, az állam és az egyház szerepe.

„Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy szekularizált államban órarendi keretben folyjék a hittan tanítása” – közölte a PDSZ, hozzátéve: a hittan tanításának eddig is helyet adott az iskola a tanítási időn kívüli keretben, semmi nem indokolja ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását. A szakszervezet nem kifogásolja – sőt kiemelten fontosnak tartja – a vallástörténet és az erkölcsi, etikai ismeretek közkinccsé tételét, de tiltakozik bármiféle ideológia megjelenése, tanítása és számonkérése ellen a közoktatás keretein belül.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A PDSZ azt gondolja, hogy a NAT által biztosított 10 százalékos mozgási „szabadság” semmire sem elegendő, komoly tantervi innovációk veszhetnek el ez által. Azok a tantestületek, amelyek hosszú éveket fordítottak arra, hogy iskolájuk helyi tantervét kidolgozzák, a NAT hatályba lépésével munkájuk értelmét látják veszni. Az opció, hogy egyénileg is van lehetőség saját tanterv elfogadtatására, pusztán látszat, realitása minimális – fejtették ki.

Kitértek arra is, hogy a NAT-tal kapcsolatos vélemény megfogalmazásakor indokolt kiemelni, a tervezet „a tankötelezettség, valamint az azt követő – az érettségiig terjedő – szakasz idejére fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás és tanulásértelmezést.” Mivel átalakulóban van az eddig bevált tanulási, tanítási rendszerek szerepe, felértékelődik az élethosszig tartó tanulás lehetősége, így egyre inkább szükségessé válik az ehhez szükséges készségek, képességek, jártasságok kialakítása, és/vagy fejlesztése.

A PDSZ felhívja az előterjesztő figyelmét, olyan törvényre, alap- és kerettantervekre van szükség, amely nem csak a szűk politikai elit, és a hozzájuk szorosan kötődő szakértői gárda támogatását bírja, de kiállja a szakma próbáját is.

Félő, hogy az eddig „bevált” gyakorlat szerint lefolytatott „egyeztetések” látszategyetértést szülnek, s az így megszerzett támogatással levezényelt átalakulás – a mindenki által óhajtott valódi eredmények helyett – az oktatási rendszer súlyos válságát hozzák magukkal – zárul az állásfoglalás.

A NAT módosítása összefügg a 2011. december 20-án elfogadott, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szövegével. A 2012. szeptember 1-jétől életbe lépő törvény alapján a NAT a tervek szerint 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, az 1., 5. és 9. évfolyamon tanulók számára lép életbe. Az új NAT-ról szóló társadalmi vita pénteken zárul, ezt követi március 9-ig a tervezet közigazgatási egyeztetése.