A konferencián Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa videóüzenetben szólt a konferencia résztvevőihez, melyben elmondta, hogy az Európai Unió tagállamaiban a 25 év alattiak körében azonban az arány kétszer akkora, mint az összes munkanélkülit nézve, vagyis 23,5 százalék, ami jól mutatja a helyzet súlyosságát. Mint mondta, az eurózóna peremén a legsúlyosabb a helyzet, Görögországban és Spanyolországban például 55 százalék fölött van a fiatalok munkanélküliségi rátája. „Magyarországon a 25 év alattiak munkanélkülisége 28,1 százalék, ami bőven az uniós átlag fölött van” – mutatott rá, hozzátéve, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a munkanélküliség az esetek 30 százalékában több mint egy évig húzódik.

„Ez egy minden korábbinál képzettebb generáció, mégis elveszett generáció” – fogalmazott. Jelezte, az EU igyekszik megoldani a helyzetet, ezt a célt szolgálja a „Több lehetőséget a fiataloknak’” nevet viselő kezdeményezés is, mely egy 16 milliárd eurós projekt. Andor László az uniós intézkedések között emlegette az ifjúsági garanciát, a szakmai gyakorlatok támogatását, a tanulószerződéses gyakorlati képzést, valamint a mobilitás előtt álló akadályok elhárítását. Kiemelte, a tétlenségért hatalmas árat fizetnek a tagállamok, évente ugyanis 153 milliárd euróba kerülnek a se nem tanuló, se nem dolgozó fiatalok.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Zemplényi Adrienne projektvezető kiemelte, hogy az alkotmány szerint mindenkit megillet a munkához való jog. Mint mondta, a projekt során vizsgálják, hogyan valósul meg az oktatás és a munkavállalás kapcsolata, illetve hogy az egyes fiatalok ugyanazokat az elhelyezkedési nehézségeket tapasztalják-e meg. Górcső alá veszik továbbá, hogy az államnak milyen szerep jut a fiatalok elhelyezkedésének ügyében, a fiatalok kellőképpen ismerik-e a lehetőségeiket, egyáltalán vannak-e megfelelő programok. Hangsúlyozta a fiatalok vállalkozóvá válásának segítését, valamint ennek fontosságát, és a fogyatékkal élő fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről is végeznek kutatást a projekt során.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke előadása elején kijelentette: „a magyar társadalom, a magyar állam legnagyobb problémája a rossz foglalkoztatási rendszere, ezt meg kell oldani”. Ennek alátámasztásául közölte, tízmillióból mindössze 3,8 millió fő dolgozik Magyarországon! Rámutatott, a fiatalok helyzete ehhez képest is sokkal rosszabb. „Ha el tudunk érni egy olyan innovációt, amivel javítani tudjuk az oktatást, az elhelyezkedési esélyeket, akkor nem kell ennyi pénzt áldozni a fiatalok segítésére, mert eleve könnyebb lesz a helyzetük” – fejtette ki álláspontját.

Pásztor Tibor, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési igazgatóságának megbízott főigazgató-helyettese a szak- és felnőttképzési rendszerről beszélt a résztvevőknek. Előadásában bemutatta a szakképzést támogató ösztöndíjrendszert, melynek keretében a hiányszakmát választók 10-34 ezer forintos ösztöndíjban részesülhetnek a tanulmányi eredményüktől függően.

Horváth-Egri Katalin, az AJBH jogi főreferense bemutatta a különböző, fiatalok érintő jogviszonyokat, úgy mint a hallgatói jogviszonyt, a gyakornoki jogviszonyt, illetve a munkaszerződést. Kiemelte, problémát jelent a szakmai gyakorlatok díjazása, ami a hallgatót csupán illetheti, de 6 hét összefüggő gyakorlat esetén megilleti, ennek mértéke hetente a kötelező legkisebb munkabér 15 százaléka. Mint mondta, a gyakornoki bérezés azért gond, mert ez is gátolja a hallgatók foglalkoztatását gyakorlatra.

Kósa István, a Nemzetgazdasági minisztérium főosztályvezetője közölte: „Magyarország egyik legnagyobb gondja a foglalkoztatás alacsony szintje, ez a fiataloknál még súlyosabb”. Kiemelte, a bérekre rakódó adóterhek szintje nagyon magas, „ez minden szempontból a legális munkavállalás ellen van”, de hozzáfűzte, az „Első munkahely garancia program” ezen hivatott segíteni. Elmondta, a megoldást a gyakornoki program erősítésében, és a vállalkozói lét ösztönzésében látja.

Rutai Gábor, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének képviseletében jelezte, probléma, hogy a magyar vállalkozói kultúrában a jogszabályok rugalmas kezelése jellemző. Mint mondta, az is akadályozó tényező, hogy „a fiatalok az alkalmazotti léthez vannak szokva”, nem akarnak folyamatosan munkakész állapotban lenni. Problémaként említette azt is, hogy gyakori törvény és adójogszabályok módosítása, amire nem lehet előre felkészülni. „A fiatalok azt szeretnék, ha kisebb kockázattal járna a vállalkozások indítása, félnek a kudarctól, mert az sok esetben egyenlő a csőddel” – árulta el.

Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az iskolaszövetkezeti rendszer segít a tapasztalatszerzésben, az elhelyezkedési esélyeket javítja. „Az iskolaszövetkezeten keresztül tehermentesen foglalkoztathatók a fiatalok, ami munkaerő-piaci előnyhöz juttatja őket” – emelte ki, hozzátéve, az iskolaszövetkezet hungarikum, sehol máshol nincs ilyen rendszer. Hangsúlyozta, tapasztalatlanságukból adódóan a fiatalok védtelenek, a feketefoglalkoztatás melegágyát jelentik, az iskolaszövetkezetek viszont felkészítik őket a munkaerőpiacra.