-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nem lehet szegregálva integrálni, s minden rendelkezésre álló tudományos bizonyíték is azt támasztja alá, hogy a hátrányos helyzetű, többségében roma gyermekek integrációjához elengedhetetlen a többségi gyermekekkel együtt való oktatásuk.
Az iskolai szegregáció ellen fellépő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF), az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és a Romaversitas Alapítvány levelet küldtek valamennyi országgyűlési képviselőnek, hogy megakadályozzák a Balog Zoltán vezette minisztérium tervét az elkülönítésen alapuló oktatás törvénybe emeléséről.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma suttyomban, fű alatt terjesztette be módosító indítványát a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról, az érintett felek és civil szervezetek megkerülésével kísérelte megakadályozni az ilyenkor kötelező széleskörű társadalmi egyeztetést. A tiltakozó roma szervezetek az Alaptörvénybe ütközőnek, és a szegregáció legalizálását szolgáló intézkedésnek tartja a törvénymódosítási javaslatot.
A jövő héten esedékes parlamenti döntéshozatalig a CFCF, az ERRC és a Romaversitas minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a szegregáció lehetőségét ne lehessen törvényessé tenni Magyarországon!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) és az Európai Unió Faji egyenlőségi irányelvének megfelelően Magyarországon tilos bármely védett tulajdonság alapján való hátrányos megkülönböztetés. Az elmúlt 10 évben a bíróságok töretlen gyakorlata is bebizonyította, hogy az iskolai elkülönítés, a szegregáció jogellenes mind nemzetiségi alapon, mind vagyoni helyzet alapján. Tilos az alapítványi és állami fenntartású intézmények elkülönítő oktatásszervezési gyakorlata is.
A Debreceni Ítélőtábla 2014. november 6-i, jogerős ítélete alapján pedig tilos felekezeti oktatásra hivatkozva a roma tanulókat elkülönítve oktatni. Ez utóbbi perben a miniszter többször kifejtette álláspontját, tanúként is a szegregáló görögkatolikus egyház mellé állt, támogatva a „szeretetteljes szegregációt” és az ítélethirdetés napján a minisztérium közleményben tett ígéretet arra, hogy megkeresi a lehetőséget arra, hogy hasonló esetekben helye legyen a szegregáció alóli felmentésnek.
Még két hét sem telt el és 2014. november 18-án meg is született a Kormány T/2085. számú, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi LXXIX. törvény (Nkt.) módosításáról szóló törvényjavaslata, melynek a 27. § (5) bek. z) pontja értelmében a Kormány felhatalmazást kapna arra, hogy rendeletben határozza meg a szegregált oktatás alóli kivételeket.
1. Alapjog érvényesülésének rendeleti korlátozása
Jelenleg az Alaptörvényben biztosított hátrányos megkülönböztetés tilalmának részletszabályait törvény, mégpedig az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmazza. Nem rendelet, és nem is országgyűlési határozat, hanem az Alaptörvényt követő legmagasabb szintű jogforrás: törvény. A nemzeti köznevelési törvénybe bújtatott módosítás azonban olyan eszközt adna a Kormány kezébe, amely, okulva Balog Zoltán sajtóközleményeiből, biztosítaná, hogy az oktatásért felelős miniszter véghezvigye tervét: a szegregált felzárkóztató oktatást.
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapíthatja meg, s azok csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozhatók. A Javaslat 27. § (5) bek. z) pontja – tekintettel arra, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma alól adna további felmentést kormányrendeleti formában – sérti az Alaptörvény alapvető jogok korlátozására vonatkozó szakaszát.
2. A módosítás a szegregált felzárkóztatás legalizálását szolgálhatja
A fentiekben hivatkozott, szegregációs ügyben született jogerős ítéletre reagálva, az EMMI november 6-i sajtóközleményében tudatta:
„A Huszár-telepi iskola ügye azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik…”, elősegítve a későbbi sikeres integrációt. A módosító javaslat szerint tehát akár a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, akár a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az Ebktv. 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételei kormányrendeletben hígíthatók lesznek.
Az Ebktv. 28. § (2) bekezdése tartalmazza a szegregáció alóli kivételeket. A jelenlegi szabályozás szerint nem tilos a különnevelés, amely nemzetiségi, nemi vagy vallási alapon, de a szülők kezdeményezése és önkéntes választása szerint történik, feltéve, hogy az oktatás célja és tanrendje indokolja az elkülönítést és az ilyen oktatásban résztvevő tanulókat hátrány nem éri. A bíróságok szerint nem lehet szegregálva integrálni, s minden rendelkezésre álló tudományos bizonyíték is azt támasztja alá, hogy a hátrányos helyzetű, többségében roma gyermekek integrációjához elengedhetetlen a többségi gyermekekkel együtt való oktatásuk.
3. Társadalmi vita hiánya
A most sietve, minden társadalmi egyeztetést nélkülözve benyújtott módosító javaslat egyértelműen a Huszár–telepi iskola ügyében született jogerős ítéletre válasz: a Kormány rendeletben adhatna további felmentést (a jelenlegi kivételek pontosításával) a szegregáció tilalma alól.
A javaslatról sem az országos nemzetiségi önkormányzatok, sem a civilek nem értesültek. A javaslatot november 18-án, kedden terjesztette elő a Kormány, Balog Zoltánt kijelölve mint előadó minisztert, november 24-én hétfőn tárgyalta a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, és 25-én, kedden már a Parlament előtti általános vitára bocsátják. Elmaradt az a társadalmi vita, és a szakmai szervezetek javaslatai, ami elengedhetetlen egy, az uniós és hazai alkotmányos rendelkezésekkel szembenő oktatásszervezési modell lehetséges bevezetéséhez. A Kormány és az előadó miniszter eljárása sérti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. § (1) bek a) pontját, amely szerint társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvénytervezeteket és indokolásukat.