Az alapítvány azzal vádolta meg az iskolát az önkormányzattól tavaly átvevő egyházmegyét, hogy a romák lakta Huszár-telepen lévő Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskolában szegregált oktatás folyik, és a jelenleg 17 roma gyermeket oktató iskola akadályozza a telepen élők integrációját és a társadalomba való beilleszkedését.

„A probléma ezzel az iskolával – akárcsak a magyarországi iskolák egyharmadával – az, hogy valamilyen szegregáló gyakorlatot folytatnak” –mondta el Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány elnöke a tárgyalás szünetében az MTI-nek. A jogvédő egyben emlékeztetett arra: a szervezetnek négy évvel ezelőtt ugyanez volt a problémája az akkor még önkormányzati fenntartásában lévő Huszár-telepi cigányiskolával kapcsolatban, amelyet végül bezártak, majd a görög katolikus egyház indította be újra 2011 őszén.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A fenntartóváltás miatt a probléma nem változott: ugyanazoknak a családoknak a gyerekei járnak ebbe az intézménybe, mint akkor, ez pedig – a törvény szerint – jogellenes elkülönítésnek minősül – fejtette ki Mohácsi Erzsébet, hozzátéve, hogy ezért peres eljárást indítottak az önkormányzat és az egyházmegye ellen, keresetükben pedig a jogsértő tevékenyég megszüntetését és az iskola bezárását kérik a bíróságtól.

Az alapítvány ugyan elismeri az egyházmegye cigány pasztorációs munkáját a telepen, de álláspontja szerint mint iskolafenntartónak szegregált iskolát tilos működtetnie – tette hozzá Mohácsi Erzsébet.

„A görögkatolikus egyház azért indította el ezt az iskolát, mert meggyőződése volt, hogy jót tud tenni vele, az elmúlt egy év pedig ezt szépen igazolta” – mondta el újságíróknak Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspöke, megerősítve, hogy az egyházmegye továbbra is elkötelezett az iskola fenntartásában. Megítélése szerint a Huszár-telepen élőknek és a gyerekeknek egyaránt jót tett az iskolaindítás, az egyházmegyét perbe hívó alapítvány viszont nem látja be ezt.

„Ez a támadás azért is meglepő, mert ez az intézmény egy a sok közül, amelyet a görög katolikus egyház működtetésre átvett az önkormányzatoktól” – tette hozzá a püspök. Kocsis Fülöp szerint a Huszár-telepet már korábbról ismerte az egyházmegye, ezért is keresték meg a város önkormányzatát az iskola létesítésével kapcsolatban.

Az indulás nehézségekbe ütközött, mert az első felhívásra csupán néhány család jelentkezett, de aztán a kisebbségi önkormányzat segítségével ismertebb lett az új iskola – fűzte hozzá a püspök. Mint mondta, a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskolában idén 17 gyermek végezte el az első osztályt, az idén szeptemberben induló első osztályba eddig 16 tanulót írattak be.

Lakatos István, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke, a Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke újságírói kérdésre felháborítónak nevezte az alapítvány által elindított pert, egyben kifogásolta, hogy a jogvédő szervezet nem kérte ki a megyei roma vezetők véleményét.

„A kisebbségi önkormányzat örül annak, hogy végre egy olyan kézbe került az intézmény, amely a roma gyerekekkel és a szüleikkel egyaránt bánni tud, és támogatja, hogy az iskola továbbra is az egyház fenntartásában maradjon” – közölte Lakatos István.

A csütörtöki tárgyaláson a felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány az iskola ideiglenes bezárására tett indítványt. A beadványban azt kérte a jogvédő szervezet, hogy a bíróság tiltsa meg az új első osztály indítását, a javaslat a szeptemberben második osztályba lépő gyerekeket viszont nem érintené, így ők tovább járhatnának az intézménybe. A per tanúk meghallgatásával folytatódik a Nyíregyházi Törvényszéken.