A Charta XXI mozgalom 2009-ben fogalmazta meg megbékélési kiáltványát, 2010-ben bontott zászlót Nagymegyeren, 2011-ben indította el honlapját, 2012-ben hirdette meg Jean Monnet-estjeit, tavaly osztott ki először díjat és most adta ki első könyvét.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Nem országokat, hanem embereket egyesítünk” – idézte Jean Monnet szavait Surján László, a mozgalom alapítója, EP-képviselő a bemutatón. Hozzátette: ebben a szellemben rendeztek konferenciákat és kiállítást az Európai Parlamentben és ezek anyagára támaszkodva született meg a most bemutatott kötet, amelyben angolul és a szerzők anyanyelvén olvashatók kisebb cikkek és alapos tanulmányok.

Surján László elmondta, hogy tizenkét írást, valamint a mozgalom rövid bemutatását és a Charta XXI szövegét tartalmazza a kötet. A könyvben szereplő tizenkét szerző közül öt magyar, két szlovák, két szerb, egy-egy román, horvát és ukrán. Neves újságírók, tudós kutatók, művészek és diákok találhatók közöttük. A kötet az Európai Parlament néppárti frakciójának anyagi segítségével, a magyar néppárti delegáció támogatásával jött létre – fűzte hozzá.

Kiemelte: a megbékélési mozgalom „jóakaratú emberek lelkében fogant és célja, hogy aki ebben hisz, egymásra találjon. Célunk, hogy a Trianon okozta sebek ellenére a Kárpát-medencében élők mind szabadon élhessenek emberi jogaikkal, használhassák anyanyelvüket, fejleszthessék kultúrájukat anélkül, hogy ezért s emiatt el kellene hagyniuk szülőföldjüket” – hangsúlyozta Surján László.

Herczku Ágnes népdalénekes a rendezvényen beszámolt azokról a tapasztalatairól, amelyeket a Kárpát-medencében élők közös néprajzi kincseinek kutatása közben szerzett. Említést tett a nagy elődökről – Bartók Béláról és Kodály Zoltánról –, kiemelve: az ő munkájuk is már kicsit késve, de még időben jött létre és tárta fel azokat a nemzeteket összefűző dolgokat, amelyekre ma támaszkodva meg kell alapoznunk mind a térség népeinek megbékélését, együttműködését.

„Erősítenünk kell személyes toleranciánkat” – emelte ki Herczku Ágnes, hozzátéve, szerinte a magyarok nem eléggé toleránsak és a legtöbb nemzeti és sorsközösségi problémának ez a legnagyobb táplálója. Mint mondta, a tolerancia nem azt jelenti, hogy megtűrjük és elviseljük a nekünk nem tetsző viselkedéskultúrákat. A valódi tolerancia a két vagy több egymás mellett élő értékrend egymást gazdagító továbbfejlesztése – tette hozzá.