Az oktatási államtitkár elmondta: az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől. A módosítás értelmében 2400-al több hallgató vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma. Az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám.  A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak – közölte Hoffmann Rózsa.

Az ötezerrel megemelt, teljes egészében államilag támogatott férőhelynek köszönhetően felsőfokú szakképzésen, alapképzésen, illetve egységes, osztatlan képzésen 34.087 helyett 39.087-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben térítésmentesen.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hoffmann Rózsa kifejtette: a jelentkezési adatokból kiderült, hogy a teljes állami ösztöndíjas keretre az alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és a felsőoktatási szakképzés területén is túljelentkezés van. A meghirdetett állami részösztöndíjas képzésekre jelentkezők számából pedig azt lehetett kiolvasni, hogy az újonnan bevezetendő részösztöndíjas helyek egy része valószínűleg betöltetlen maradt volna.

A keretszám-átcsoportosítás lehetővé teszi, hogy még több jó felkészültségű, magas pontszámot elérő pályázó tanulhasson állami ösztöndíjjal – jegyezte meg az államtitkár. Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy emellett sok tízezer hallgató kerülhet be önköltséges formában, számukat nem korlátozzák, az az elvárás, hogy teljesítsék a 240 pontos határt. Úgy fogalmazott: hamis minden állítás, amely arra vonatkozik, hogy szűkítik a felsőoktatást. „Az egyetemek kapui nyitottak” – mondta, hozzátéve: ugyanakkor fokozatosan át akarnak állni arra a szisztémára, ami a világ fejlett országaiban jellemző, azaz, hogy a fiatalok és családok is részt vállalnak a felsőoktatási képzésben, „egyre nagyobb mértékben saját felelősséggel lépnek be”. A diákhitel erre lehetőséget kínál a szegényebb sorsú gyerekeknek is – értékelte.

Giró-Szász András kormányszóvivő arról beszélt, hogy azoknak a jogászoknak és közgazdászoknak, akik a diákhitel II. konstrukciót igénybe vették, és később az állami szférában helyezkednek el, az állam jóváírja a hitelt. Arra a kérdésre, hogy a jogász- és közgazdászképzésre miért nem szabadítottak fel keretet, azt mondta: ezeket a kormány piacképes szakmaként megtérülő területnek látja. Az az alapvető koncepció, hogy a köz javát szolgálókat hozzák helyzetbe állami ösztöndíjakkal – hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Cáfolta azokat az információkat, hogy a kormány kevesebbet fordítana a felsőoktatásra, mint korábban. Mint mondta, nem szabad elfelejteni azokat a számokat, amelyek a diákhitel II. kamattámogatását szolgálják, ezt összeadva az egyéb közvetlen tételekkel, semmivel sem marad el a támogatás mértéke az előző évi összegektől.