@1097040137: Ez aztán mindenféle daloskönyvekben terjedt tovább.

Ja, Du bist mein!

Ich will's dem blauen Himmel sagen,

Ich will's der dunkeln Nacht vertrau'n,

Ich will's als frohe Botschaft tragen

Auf Bergeshöh'n, durch Heid' und Au'n.

Die ganze Welt soll Zeuge sein:

Ja, Du bist mein!

Und ewig mein!

Ja, Du bist mein!

(Hoffmann von Fallersleben: Ja, Du bist mein!)

@deakt: továbbra se értem, hogy miért indulaz ki ebből, de hajrá.

@nadivereb: abból indulok ki, hogy a szerző valahogy megtalálható, ne aggódj értem, sikerült már más esetben sokszor !

Amúgy itt van egy vers, ebből hogy derül ki például, hogy valódi, vagy épp én költöttem, netán fordítottam?

Ujra ködös fényed ing

Cserjén s völgyeken

És e csöndben adsz megint

Enyhülést nekem.

Telkemet úgy nézed át,

Jósággal teli,

Mint a, hogy a hű barát

Sorsunk' figyeli.

A mi kéj ért s a mi kin,

Ujra érzem én

S bú s öröm közt bolygok, ím,

A magány ölén.

Fuss folyócska, folyj tova,!

Vig már nem leszek!

Tréfa, csók, hűség - oda,

Elfolyt, elveszett!

@deakt: Nézd, az egész cikk arról szól, hogy keresték mindenhol a kérdéses verset, de nem találták, csak ezt a '89-es újságot. Nyilván megnézték Goethe és Tagore verseit, ha már nekik szokás tulajdonítani (legalábbis feltételezem, hogy nem a Somogyi Néplappal kezdték és csak aztán kerestek egy Tagore-összest). Te viszont valamiért abból indultál ki, hogy ez a vers "valódi" (mármint ismert szerző műve), holott erre semmi nem utal.

@nadivereb: nem, nem szoktam, az ilyen tapló beszólók szokták csak egyedül észrevenni és szóvátenni, csak itt a nyesten egyedül.

@deakt: a cikket amúgy olvastad, ami alá épp kommentelsz?

Egy tény, egy továbbköltés már született :)

www.hhrf.org/karpatiigazszo/090212/v03.html

@nadivereb: nem tudjuk miben szerepel meg miben nem. Ha fordítás, akkor bármi lehet, lásd épp a Vallomás különböző változatait.

@deakt: Mivel a jelek szerint 1989-ben se lehetett már tudni, hogy ki írta, komolyabb gyűjteményekben viszont egyáltalán nem szerepel, nagyon valószínűnek tartom, hogy randomszerző műve. A színvonal is ezt támasztja alá szerintem.

@nadivereb: Goethére vagy Tagoréra valóban semmi, ez így igaz. De a költői képek alapján bőven belefér a német romantikusba.

Én nem azt kutatom, hogy Goethe vagy nem, hanem hogy konkrétan ki. Persze, lehet, hogy amúgy valóban Oroszlán Gyula költötte két esküvő között.

@deakt: Még mindig nem értem, hogy miért kell, hogy ez a - tényleg nem túlságosan jó - vers vagy Goethe, vagy Tagore szerzeménye legyen. Semmi erre utaló jel nincs.

@nadivereb: Hát csak feltételezzük, azon az alapon, mivel az egyik általam is linkelt oldalon ott van a teljesnek mondott költemény. Amit ugye olvastak Goethének meg Tagorénak is.

Számomra két gyanús pont van, amin érdemes elindulni: a második sorban a virág, Hold, hal változás (ez utóbbi mondjuk evidens, mert nyilván felolvasásban hallotta félre valaki). Azt kéne megtudni, van-e olyan nyelv, ahol a virág meg a Hold hasonló hangzású. Megkérdeztem a mellettem ülő hindi anyanyelvű indiait, hindiben biztosan nem (chsá, meg flor ha jól értettem az artikuálását)

A másik pedig, hogy ez a kép :

"Legyen tanúm a föld, az ég, a tenger,

a sok madár, a virág és minden ember!"

pontosan megegyezik ezzel a Heine képpel:

"S erős kézzel a norvég erdőkből

Tépek egy nagy fenyőt,

Majd megforgatom

Etna tüzes aknájában őt, s e lángolóval,

E fénylő óriási tollal

Írom a szurok sötét égboltra:"

tehát bőven Goethe,Schiller, Heine is lehet a nagyfokú azonosság miatt.

@deakt: Miért feltételezzük, hogy egyáltalán volt valamilyen eredeti? Simán lehet, hogy valaki írt egy verset, ami elkezdett terjedni, mások meg bekamuztak hozzá egy szerzőt, hogy tekintélyesebben hangozzon. Körül lehet nézni, hány ilyen történetű álidézet kering a neten.

Annyira azért nem magas művészi színvonalú ez a vers (sőt...), hogy mindenképpen valami híres költő alkotása kell, hogy legyen.

@Galván Tivadar: elméletileg igen, gyakorlatilag meg kb. 0,001% az esélye. Feltételezve továbbra is, hogy a teljes versről van szó, az egész stílus, hangulat romantikus, és a Heine-féle Szeretlek Ágnes-sel (Vallomás) tökéletesen hasonló, még a vers elvi tartalma is ugyanaz.

Persze jó lenne valahogy megbizonyosodni, hogy valóban ezeket a költői képeket használták az eredetiben is, én megpróbáltam néhány nyelven a kulcsszavakat megguglizni, eleddig sikertelenül.