Hergé (Georges Prosper Remi) 1929-től 1983-ban bekövetkezett haláláig maga rajzolta és írta a fiatal riporter, Tintin és foxija kalandjait. A képregénysorozat a nyolcvanas években jelent meg Kínában, ám az első hivatalos kiadás csak 2001-ben került forgalomba. Noha több mint kétmillió példányban kelt el, az interpretáció távolról sem volt pontos.

A francia nyelvben járatos 66 esztendős Vang Ping-tung is 2001-ben találkozott először a képregényhőssel. Következő három évét annak szentelte, hogy módszeresen újra lefordította a Kínában hozzáférhető 22 Tintin-könyvet. (A Tintin a szovjetek földjén című részt „antikommunista” tartalma miatt a cenzúra nem engedte megjelenni.)

„Boldognak éreztem magam a fordítás közben. Tintinnel és a családjával töltve minden napomat egy kicsit én is megfiatalodtam” – mondta el az AFP hírügynökségnek.

A nevek és helyszínek pontos tolmácsolását szem előtt tartó új változat olvastán a kínai Tintin-rajongók valósággal lázba jöttek.

„Először készült az eredeti szöveghez hű fordítás” – lelkesedett a kínai Tintin rajongói klub egyik tagja. A 36 éves férfi elmondta, hogy a nyolcvanas években ismerte meg a képregényt, és voltaképpen Tintin utazásain keresztül fedezte fel a világot.

Louis Delas, a belga Casterman kiadó igazgatója nagy fantáziát lát a kínai kiadásban, hiszen óriási piacról van szó, és az sem mellékes, hogy egy olyan ország rója le a szerző, Hergé előtt tiszteletét, amelyet szeretett.

Delas beszámolt róla, hogy nagy hangsúlyt fektettek a kínai kiadóval a kötetek nyomdai minőségére is. Megemlítette, hogy az új kiadás röviddel előzi meg Steven Spielberg Tintin-filmjének 2011-re tervezett bemutatóját.

Tintin kínai népszerűségének egyik oka, hogy kalandjai során kétszer is ellátogat az ázsiai országba. Az 1936-ban megjelent Kék lótusz című képregényben a riporter Sanghaj 1930-as évekbeli japán megszállásáról tudósít elítélve a kolonializmust, és mélyen együtt érezve a kínaiakkal.

„Annak idején ez nem volt semmi. A japánok még tiltakoztak is, amiért Tintin Kína pártjára állt. Merész kiadványnak számított” – hangsúlyozta Vang.