A konferenciát Honti László akadémikus, a nemzetközi tanácsadó bizottság elnöke nyitotta meg. A 25 országból egybegyűlt, 100-nál is több részvevőt Németh Tamás, az MTA főtitkára, Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke, valamint Bénédicte Madinier, a Summit egyik fő támogatójának, a DGLF-nek (Délégation générale à la langue francaise) a képviseletében üdvözölte, majd az EAFT elnöke, Rosa Colomer Artigas kívánt hasznos tanácskozást a megjelenteknek.

A konferencia nyitó plenáris előadását Teresa Cabré (Pompeu Fabra Egyetem, Barcelona), a terminológia nemzetközileg kiemelten elismert tudósa tartotta, Qualité et bonnes pratiques en terminologie (Minőség és jó gyakorlatok a terminológiában) címmel. Áttekintette a terminológiai tevékenységekre vonatkozó ISO szabványokat, és részletesen elemezte a gyakorlati munka során szem előtt tartandó öt legfontosabb alapelvet: koherencia, szisztematikusság, a dokumentáció minősége, az adatok megbízhatósága, végül pedig a minőség kérdéseit. Részletesen kifejtette álláspontját a terminológiai tevékenység lépéseiről, a terminológiai szabványosítás és harmonizáció kérdéseiről, valamint a terminológustól elvárható képességekről.

Terminológiapolitika

A konferencián négy panel keretében 20 előadás hangzott el. Az első panel témája a terminológiapolitika volt. A panel elnöke, a svéd terminológiai központ, a TNC vezetője, Anna-Lena Bucher tartotta az első előadást. Ebben a svéd terminológiai munka fejlődését és a 2009-es svéd nyelvtörvény gyakorlati alkalmazását mutatta be. A törvény előírásának megfelelően létrehoztak egy webalapú terminusbankot, amely 300 ezer terminust tartalmaz 24 nyelven. További céljuk, hogy minden kormányzati szervben dolgozzon terminológus.

Ezután Ayfer Altay mutatta be a Törökország EU csatlakozásának elősegítésére megindított TermTurk projektet. A projekt 2008 nyarán indult azzal a céllal, hogy megalapozza Törökország nemzeti terminológiapolitikáját, és ennek fontosságával kapcsolatban növelje a társadalmi tudatosságot. Jelenleg két török egyetemen folynak terminológiai kutatások, a munkákat bécsi, kölni és temesvári terminológiai intézetek munkatársai segítik.

A panel harmadik előadója a walesi Delyth Prys volt, aki a terminológiáról mint a nyelvcsere visszafordításának eszközéről beszélt. Bemutatta, hogy a 19. század végétől kezdve rohamosan fogyott a walesiül beszélők száma. A múlt század kilencvenes éveitől kezdve azonban több nyelvtörvény és stratégiai terv született a folyamat megállítására, amelynek köszönhetően a walesit anyanyelvüknek vallók számának csökkenése 2000-ben megállt, és azóta újra növekszik. Létrejött a nemzeti terminológiai adatbázis, és ma már működik terminológiai szolgáltatás is a walesi nyelvterületen.

A panel negyedik előadását az Infoterm elnöke, Christian Galinski tartotta. Előadásában a terminológiára vonatkozó legújabb informatikai fejlesztésekről beszélt: a fogalmi reprezentáció fajtáiról, az informatika tartalom-vezérelt voltáról és a tartalmi interoperabilitásról, valamint terminológia előtt álló újfajta kihívásokról, pl. hogy az EU lakosságának jelenleg 15%-a valamilyen fogyatékossággal él, ami miatt kapcsolatuk a világgal sokszor a számítógépen keresztül zajlik.

A panel utolsó előadásban Marjeta Humar, a szlovén Fran Ramovš Nyelvtudományi Intézet kutatója a Ljubljanában 2009 novemberében tartott Language Diversity and National Languages in Higher Education nemzetközi konferencián elhangzott előadások eredményeit összegezte az európai felsőoktatás oktatási nyelvéről. Az európai unió támogatja a többnyelvűséget, támogatja az anyanyelvhasználatot és a kis nyelveket. A nyugat-európai felsőoktatásban azonban ezekkel a célokkal nincs összhangban az oktatás nyelve. Szlovéniában, a nyugat-európai és az észak-európai országokhoz hasonlóan, az egyetemi képzés jelentős része angolul folyik, így a hallgatók nem sajátítják el a szakterületük terminológiáját az anyanyelvükön. Számos európai országban a publikációk nagy része is angolul születik: az orvostudomány, természettudományok és mérnöki tudományok területén például a német és szlovén tudományos publikációk 50-90%-a angolul jelenik meg. Pozitív példaként a svéd és a magyar eredményeket emelte ki. Előadásához Jan Roukens, a holland terminológiai társaság tiszteletbeli elnöke fűzött megjegyzéseket.

Terminológia és fordítás

A pénteki nap második – egyben záró – panelje a Terminológia és fordítás (fordítói szolgáltatások, gyakorlati alkalmazások) címet viselte. Az első előadást a panel elnöke, Silvia Cerella Bauer tartotta, a TermNet képviseletében. Az előadás témájának középpontjában a terminológiában érdekelt piaci szereplők álltak, melynek kapcsán Silvia Cerella Bauer a döntéshozók stratégiai terminológiatervezésben betöltött szerepéről és az ehhez kapcsolódó feladataikról beszélt. Bemutatta továbbá a TermNet (Ausztria) céljait, közeli jövőbeli terveit és projektjeit.

A második előadást Franco Bertaccini és Francesca Cascetti, az olasz terminológiai társaság, az Ass.I.Term képviselőiként közösen prezentálták. Ebben azt a kérdéskört járták körül, hogy mennyi felesleges időt és energiát emészt fel, hogy a fordítók terminológiai szempontból gyenge minőségű forrásokból kénytelenek dolgozni, melynek következtében a kezük közül kikerülő fordítások is alacsonyabb minőségűek leszek. Az elvégzett vizsgálatok azt bizonyították, hogy ha a fordítás során terminológiai adatbázisokat is igénybe vesznek, akkor jelentősen lerövidül a fordításhoz szükséges idő, valamint a fordításból származó végtermék minősége is jelentős mértékben javulni fog.

Harmadikként Görög Attila Willy Martinnal és Hennie van der Vliettel közösen összeállított előadását ismertette. Az előadás alapját a terminológiai központok szerepével foglalkozó, 2010 júliusában Hollandiában megrendezett szimpózium adta. Az említett szimpózium témája volt az európai terminológiai központok együttműködésének lehetősége, hiszen – mint az előadásból is kiderült – az együttműködés nagymértékben javíthatja a minőséget a terminológiai munkában. Az együttműködés mikéntjére konkrét ötleteket is hallhattunk (online platformok, workshopok, közös tréningek).

Az Európai Unióban zajló fordítói munkáról és a hozzájuk kötődő problémákat tekintette át röviden Louis González (European Commission). Felhívta a figyelmet a minőségi terminológiai harmonizációs és validációs tevékenység, valamint a szakemberek és a fordítók szoros együttműködésének fontosságára. Az együttműködést már futó Uniós projektek is segítik, ezeket az előadó szintén ismertette.

Az ötödik előadásban Marianna Katsoyannou és Caterina Toraki az 1978-ban alapított Görög Műszaki Szabványosítási Terminológiai Bizottság (TE21) történetéről, az eddig elvégzett munkáról és a jelenleg alkalmazott módszerekről adott áttekintést. Mindezek mellett azt is megtudtuk, hogy mely más szervezetekkel együttműködve és milyen fórumokon zajlik a gyakorlati munka a bizottságon belül.

Az előadások után került sor az EAFT közgyűlésére, amelynek napirendjén az elnökség beszámolójának megvitatása, és az elnökség megválasztása volt. A közgyűlés ismét az elnökség tagjai közzé választotta Fóris Ágotát, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docensét.

Terminológiamenedzsment

A szombati nap a harmadik panellel folytatódott, amelynek témája a terminológiamenedzsment volt. A panel első előadását Váradi Tamás (egyben a panel elnöke) és Héja Enikő (az MTA Nyelvtudományi Intézetéből) tartották. Előadásukban a számítógépes nyelvészet és a nyelvtechnológia módszereinek terminológiai alkalmazhatóságát mutatták be, ami kollokációk egy-, illetve többnyelvű párhuzamos korpuszokból történő kivonatolásán alapszik. A többnyelvű, többtagú terminológiai egységek kivonatolását többnyelvű kollokációk kivonatolási módszereként értelmezték. Ezek a módszerek segíthetik a többnyelvű terminológiai adatbázisok létrehozását.

A panel második előadója Lettországból érkezett. Valerijs Kruglevskis előadásában a lett terminológia helyzetét és problémáit mutatta be. Kiemelte, hogy nagy mennyiségű olyan lett nyelvi korpusz létezik (különösen sok Európai Uniós dokumentum), amelynek terminológiai szempontú feldolgozása még nem történt meg. Megállapította, hogy a terminusok feldolgozására a legjobb módszer a nyelvészeti alapú, félautomata terminuskivonatolás.

A panel harmadik előadásában Katri Seppälä a Finnországban zajló számítógépes ontológiai munkálatokról számolt be. Ennek kapcsán megismerhettük a 2003 óta futó (és várhatóan 2011-ben befejeződő) FinnOnto projekt részleteit, valamint választ kaphattunk arra, hogy milyen módon szolgálhatja az ontológiák építése a terminológiai munkálatokat.

A német Deuterm képviseletében Klaus Dirk Schmitz Managing Terms in Terminology Management (Terminusok kezelése a terminológia-menedzsmentben) címmel tartott előadást. Hasznos összefoglalást kaphattunk arról, mennyire lényeges, hogy milyen struktúrát és módszereket alkalmazzunk, amikor egy terminológiai adatbázist állítunk össze. Az előadásban felsorolt kritériumok szükségszerűek ahhoz, hogy a terminológiamenedzsment minőségi és hatékony legyen.

A panel utolsó előadását Christoph Roche (Universitè de Savoie, Franciaország) tartotta. Előadásában a számítógépes ontológia és a terminológia kapcsolatát, egymásra hatását elemezte. Meglátása szerint a számítógépes ontológia alkalmas egy adott domán konceptualizálására, a fogalmak és relációk formális definiálására ; a két terület nem azonos, a számítógépes ontológia és a terminológia határterületein új szemléletmóddal jelenik meg a termontográfia és az ontoterminológia.

A panel előadásai után került sor a Terminológiai Díj átadására. Az EAFT nemzetközi zsűrije Corina Lascu-Cilianu elnökletével 2010-ben három fiatal kutató munkáját tartotta érdemesnek arra, hogy a rangos elismerésben részesüljenek. A Kanadából érkezett Sophie Ballarin az alapkutatásban, a francia Aurélie Picton és a mexikói Rodrigo Alarcón Martinez pedig az alkalmazott kutatásban elért kiváló eredményei miatt került a díjazottak közé.

Terminológiai értékelés

A negyedik panel témája volt a terminológiai értékelés (módszerek és kísérletek); a panel elnöke Georgeta Ciobanu (Románia) volt. Az első előadást az EAFT elnöke, a katalán terminológiai kutatóközpont vezetője, Rosa Colomer Artigas tartotta. Bemutatta a katalán terminológiai fejlesztésre vonatkozó három stratégiai tervet, amelyből az első már lefutott, a második folyamatban van, a harmadik 2012-től lesz esedékes. Tavaly az ISO minőségbiztosítási szabványa (ISO 9001:2008) alapján értékelték a tevékenységüket, hogy még jobban megfelelhessenek a felhasználók elvárásainak.

A második előadásban Loïc Depecker beszélt a terminológiában ötvöződő különféle tudományterületekről (logika, pszichológia, etnológia). Bevezette az ’etnoterminológia’ fogalmát, amely a terminus elválaszthatatlan részének tekinti a hozzá köthető helyszínek, népcsoportok, konkrét mikrokozmosz jelentőségét.

A harmadik előadásban Rute Costától hallhattunk a Portugáliában zajló terminológiai fejlesztésről. A Lisszaboni Egyetem a portugál parlament alapdokumentumaiból terminológiai adatbázist állít össze, ami portugál egynyelvű definíciókon túl francia és angol ekvivalenseket is tartalmaz. Az adatbázis célja nemcsak a fordítók és tolmácsok segítése, hanem a politikai, jogi dokumentumokat anyanyelven megfogalmazóké is.

A harmadik előadásban Marie-Pierre Mayar mutatta be, hogy a belga egyetemeken a terminológus mesterképzésben hogyan tanítják a leendő terminológusokat a felhasználói igények felmérésére, és ezáltal a lehető legjobb minőség elérésére. A kérdőíves és interjús módszerek célját és lépéseit is elemezte.

A panel utolsó előadásban Gabriel Huard beszélt a kanadai Translation Bureau terminológiai szabványosítási igazgatóságának munkaerőtoborzási és képzési elveiről és módszereiről, valamint az elkészített terminológiai adatbázisról. Ebben az online hozzáférhető adatbázisban angol, francia, spanyol és portugál nyelven található meg mintegy 4 millió terminus, és folyamatban van az eszkimó (inuit) nyelvű ekvivalensek hozzáadása is. Az adatbázissal az irodának dolgozó ezer külsős fordító és több száz tolmács munkáját kívánják egységesíteni, szabványosítani, valamit a szélesebb társadalmi rétegek nyelvhasználatát segíteni a többnyelvű országban.

Zárás

A záró plenáris előadásban Prószéky Gábor bemutatta a szabályalapú és a statisztikai fordítási eljárások történetét és fejlődési lehetőségeit különféle nyelvpárok és tárgykörök esetében. A kétféle megközelítés főleg a felhasználó céljaitól függ. Elemezte a sebesség, ár és minőség összeegyeztetésének problémáit: elmondta, hogy az ingyen hozzáférhető, gyors gépi fordítások minősége sem mindig megfelelő, de sokaknak megfelelő adott célokra. A terminológia kulcsszerepet játszik a nyelvtechnológiai alkalmazásokban, elsősorban a minőség biztosításában.

A konferenciát Honti László akadémikus, a konferencia elnöke, és Fóris Ágota, az EAFT alelnöke, a nemzetközi programbizottság titkára zárták. Hangsúlyozták, hogy az elhangzott előadásokat fontos írott változatban is kiadni, a konferenciakötet ugyanis szélesebb köröket is elér, így előrelendítheti a magyar terminológia ügyét.