-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
János nevű olvasónk küldte ezt a képet az alábbi megjegyzéssel:
Néhány leveskockát fotóztam. Mindhárom azonos márkájú, ám különféle módokon tagolták a szóösszetételeket.
A három tagolás valóban különböző, de vajon melyik helyes, melyik helytelen?
Az AkH. 12. kiadása már külön kitér arra, hogy az ételneveket szóösszetételnek tekintjük akkor is, ha az első elem azt jelzi, miből készült az étel (111. pont):
[...] Jelentéstömörítő összetétel sok ételnév is, például: bableves, birkapörkölt; sárgaborsó-főzelék. [...]
Korábban már rácsodálkoztunk arra, hogy ezek miért nem anyagnévi jelzős szerkezetek a helyesírás szerint. Továbbra sem tudjuk, mindenesetre a szabályzat most már explicite le is szögezi, hogy a bableves a babból készült leves tömörítése (miközben az az aranylánc nyilván nem az aranyból készült lánc tömörítése, különben a fehérany lánc is fehéraranyláncként lenne írandó). A fenti esetek mindenesetre egyszerűbbek: semmiképpen nem lehetne őket anyagnévi jelzős szerkezetnek tekinteni, hiszen pl. az erőleveskocka semmiképpen sem ’erőlevesből készült kocka’, hanem ’erőleves készítéséhez való kocka’. Ebből világos az is, hogy a képen látható írásmódja helyes: egybe kellene írni, de elválasztás van benne, és nem csupán jó helyen, de a legjobb helyen. Az erő-leveskocka elválasztás is helyes lenne, de az értelmezése nehezebb, hiszen nehezebb olyan körülírást adni, amelyben az erő és a leveskocka szavak szerepelnének.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A bal oldali felirat megítélése már nem ilyen egyszerű, mivel az egy hat szótagnál hosszabb többszörös összetétel, és mindenképpen kell bele kötőjel. De hova? A szabály szerint a fő összetételi határra. De az hol van? Ez nem egyértelmű. Mi leginkább a szárnyashúsleves-kocka ’szárnyashúsleves készítéséhez való kocka’ tagolást és értelmezést tartjuk meggyőzőnek. Ebben az esetben az elválasztással együtt így kellene kinéznie a feliratnak:
Szárnyashús-
leves-kocka
Ez nyilván nem igazán esztétikus, ahogyan az sem, hogy a kötőjelhez kerüljön az elválasztás:
Szárnyahúsleves-
kocka
Ez vezethetett a képen látható megoldáshoz. De ez sem helytelen, hiszen elképzelhető a ’szárnyashús felhasználásával készült leveskocka’ vagy a ’szárnyashús ízét felidéző leveskocka’ értelmezés is, így a szárnyashús-leveskocka írásmódot sem tartanánk helytelennek. Sőt, a szárnyas-húsleveskockát sem tartanánk feltétlenül hibásnak, hiszen elképzelhető a ’szárnyasok felhasználásával készült húsleveskocka’ vagy a ’szárnyasok ízét felidőző húsleveskocka’ értelmezés is.
A gulyás leveskocka viszont egyértelműen hibás, csak a gulyásleveskocka (illetve ennek elválasztott változata, leginkább a gulyásleves-kocka). A csomagolás azonban ebben az esetben is védhető azzal, hogy a termék neve Gulyás, a leveskocka felirat pedig már a termékleírás része. Persze ez ellen szól, hogy azonos terméksorról van szó – de azt is láthatjuk, hogy a terméksorozat dizájnja (legalábbis a feliratok tekintetében) nem egységes.
Bár vannak fenntartásaink, úgy gondoljuk, hogy amikor jóhiszeműen is eljárhatunk, nem érdemes semmit se hibáztatnunk. Bár a megoldás kétségkívül nem elegáns, nem kell feltétlenül helyesírási hibákról beszélnünk.
Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizonyos, hogy az egyre táguló online nyilvánosságban az álhírek forrásai is rohamosan gyarapodnak.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!
Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.