Mit tudhatunk manapság a baszk nyelvről? Leginkább talán azt, hogy egy terrorista szervezet beszéli, amely robbantásaival hallat magáról. Pedig a baszkok állítólag Atlantiszról származnak. Most megtudhatja az igazat. Bár a baszk nyelv bizonytalan eredetű, az –idze végű helynevek miatt gyakran az örménnyel (a grúzzal talán, ha családnévről van szó. köszönet a megjegyzésért F.L.-nek – a szerk.) is rokonítják. Az erről szóló elmélet szerint a baszk nyelv beszélői i.e. 2000 körül érkeztek Kis-Ázsiából Ibériába és Galliába.

2009: ezrek tüntetnek a Baszk Haza és Szabadság, az ETA baszk szakadár terrorszervezet ellen Bilbaóban
(Forrás: Miguel Tona/MTI)

Az ősember nyelve

A baszkok euskaldun-nak nevezik magukat, ami annyit tesz: „akinek megvan a baszk”. Nyelvük Európa ősi – vagyis indoeurópai nyelvek előtti – nyelveinek utolsó leszármazottja. Lelkes magyarázók ezért úgy vélték, hogy a baszkok Európa legkorábbi lakóinak, a cro-magnoni embernek közvetlen leszármazottai. Vagy akár a legendás sziget, Atlantisz lakóinak. Mivel azonban nincs mód ilyen állítások ellenőrzésére, forduljunk inkább a genetikához. Luigi Luca Cavalli-Sforza genetikus összeállította Európa genetikai kódját. Észrevette, hogy a baszkok genetikailag jelentősen különböznek spanyol szomszédjaiktól. Ez a tény ráadásul egybevág nyelvük elszigeteltségével.

Baszk szavakat először a Santiago de Compostela fele vezető zarándokút mentén lakó emberektől gyűjtöttek. A Calixtino Kódexbe már a 12. században feljegyezték őket. A nyelv maga falusi környezetben orális hagyomány útján fejlődött. Ma is rendszeresen tartanak költészeti versenyeket baszk bárdoknak, a bertsolariknak. A bertsolarik megadott 8-10 soros verseket rögtönöznek, és dalokat énekelnek hozzájuk. A sorok értelme a szatírától és humortól a legkifinomultabb költészetig terjed.

Tiltott nyelvből etnikai szimbólum

A baszkot Spanyolországban Alavában, Biskayában és Gipuzkoa vidékén beszélik; Franciaországban Zuberoa, Lapurdi és Behe-Nafarroa régióiban. Valaha a Pireneusoktól keletebbre beszélték, a latin előretörésével azonban kiszorult a hegyvidékre. A reconquista – a mórok által elfoglalt spanyol terület visszaszerzése – azután ideiglenesen ellensúlyozta a nyelv eltűnését. Akkor a keresztény hadurak felszólították ugyanis az észak-ibériai lakosságot, a baszkokat, asztúriaiakat és frankokat, hogy települjenek be a visszaszerzett területekre. A baszk nyelv lett a hétköznapi nyelv, míg a spanyolt, a gascognit, a franciát és a latint a közigazgatásban és a felsőoktatásban használták.

Az 1800-as években változás következett be: Alavában és Navarrában hanyatlásnak indult a baszk. Viszont a nacionalizmus találmánya legalább egy előnyt hozott számukra: a baszk nacionalizmus megújította az érdeklődést a nyelv iránt; a baszkot az etnikai hovatartozás jeleként kezdték értékelni. Az autonóm kormányzatok felállítása óta (1978) a baszk nyelv enyhe fellendülésnek indult. A nacionalizmus jegyében a 19. századi Sabino Arana több száz neologizmust vezetett be, amelynek nagy része túl egzotikusnak bizonyult és nem maradt fenn. Ma is él az Euskadi (baszk állam), idatzi (írni), eratorri (levezetni), ikurrin (baszk zászló), gudari (baszk katona).

A baszk tengerészeknek nagy szerepe volt a nyelv terjedésében: messzire elvitték magukkal utazásaik során. Ennek eredményeképp több baszk keveréknyelv is kialakult, a 16. században például a baszk tengerészek Izlandon egy baszk-izlandi keveréknyelvet beszéltek. Egy másik keveréknyelv akkor született meg, amikor baszk bálnavadászok találkoztak Észak-Amerikában a Szent Lőrinc öböl és Belle-Isle szoros bennszülött lakóival.

Baszkul a 21. században

A középkor óta sokat csökkent a baszk mint kommunikációs eszköz elterjedésének a területe. Akkoriban minden baszk területen ezt a nyelvet beszélték, ma azonban már a lakosságnak csak egy része ismeri a nyelvet, és Baszkföld lakóinak egy negyede használja. Az egységes baszk nyelvet 1968 óta tartjuk számon (Euskara Batua). Ezt a Baszk Nyelvi Akadémia dolgozta ki, és a (nevében is egységet jelentő) nyelv a lapurdi és gipuzkoai nyelvjárásokon alapul. A sajtóban, irodalomban és tanításban ezt a nyelvet sikerült meghonosítani.

A katalánhoz képest a baszkok kevésbé voltak sikeres nemzetalapítók. Ez nagyrészt a „Baszkföld és Szabadság” (Euskadi Ta Askatasuna= ETA) terrorakcióinak tudható be. A spanyol polgárháború után következő diktatúrában a baszkot betiltották, és csupán a diktátor Franci (1892-1975) halála után nyílt lehetőség arra, hogy az iskolákban minden tantárgyat baszkul tanítsanak. Ezenkívül esti tanítás útján a felnőttek is megtanulhatták őseik nyelvét.

Ma a baszkok három tanítási modell közül választhatnak: vagy a spanyol az oktatás nyelve, és a baszk egy tantárgy a sok közül, vagy minden óra két nyelven zajlik, vagy pedig a baszk az oktatás nyelve, és a spanyol csupán tantárgyként szerepel.

Gyorstalpaló baszk nyelvből

A baszk nyelv érdekessége, hogy egyszerre agglutináló (összeragadó) és poliszintetikus. Az agglutináló nyelvekben több nyelvi elem összekapcsolva képez egy szót; ezek az elemek külön is léteznek és van jelentésük. A poliszintetikus nyelvekben viszont (mint amilyenek az eszkimó nyelvek) egy sor szóelem úgy kapcsolódik, hogy mondatként működik; itt viszont a szóelemeknek csak a mondat részeként van szerepük. Egy pamplonai bárban például így rendeljünk (az ardoa szó bort, az ardoa beitza pedig vörösbort jelent):

Ardo beitza bat = egy vörösbort

Beitza bat = egy bort

Bi ardo gorri = két rozét

Hiru ardo txuri = három fehérbort

Lau garagardo = négy sört

Bost-kafesne = négy kávét tejjel

Esnea = tejet

Kafe utza = kávét

Kafe ebakia = kávét tejjel

Sagardoa = almabort

Txakolina = savanyú baszk fehér bort

Hogy számolnak a baszk molnárok?

Külön érdekesség, hogy a baszk nyelv a húszas számrendszert használja, a baszk molnárok pedig egy ismeretlen eredetű számrendszerben gondolkodtak. Ebben a jeleket függőleges vagy vízszintes vonal mentén rendezik el. A függőleges vonal mentén az egyjegyű számok és törtek általában egy oldalra vannak helyezve, fölül. Amikor vízszintesen használják a számokat, a kisebb elemek általában jobb oldalt vannak, a nagyobbak pedig baloldalt. Ez a számnyelv is a húszas számrendszerre épül. Bár a rendszer elméletben százon felüli számok jelölésére is képes, a legtöbb fellelt szám száz alatt van. Törtek, főleg az ½, viszont nagy számban fordulnak elő.

A baszk molnárok számrendszere
(Forrás: Wikimedia)

A pontos rendszerek vidékenként változnak, de általában egy átlós (vagy görbe) vonal helyezkedik el egy függőleges vonalon. A nyelvben a tízes egységeket a legtöbbször vízszintes vonal jelöli a függőlegesen át; a húszasokat pedig egy kör egymást metsző vonalakkal. A baszk molnárok rendszere ma már azonban kevéssé használatos, inkább csak dekorációs célokat szolgál.

Nyelv és kisebbség

A vascuence (latinból származó baszk) szó negatív mellékjelentést kapott az idők folyamán, és a baszkot beszélők nem kedvelik: helyette az Euskadi kifejezést részesítik előnyben. Ez érthető, tudniillik a baszkokat nyelvük révén diszkriminálták: 1349-ben például törvényt hoztak Huescában az arab, héber és a baszk használata ellen. Akit rajtakaptak, hogy e nyelveken beszélt, 30 arany bírságot fizethetett.

Ma a baszk hivatalos nyelv Spanyolország baszk vidékein: Baszkföldön és Navarra egyes részein. A franciaországi Département de Pyrénées Atlantiquesban (a Pireneusok atlanti-óceáni parti megyéje) szintén beszélik, de nem hivatalos. A Baszkföld Autonóm Közösség a kétnemzetiségű Baszkföld egy közigazgatási egysége, amelyhez hagyományos spanyol tartományok is tartoznak, Biscaya, Gipuzkoa és Alava. Ezek külön politikai-közigazgatási egységeket alkotnak.

Bár a Pireneusokon túl, a francia bíróságokon franciák nem használhatják a baszkot, spanyolok tolmács segítségével igen. És míg Baszkföldön a nyelv erős támogatást élvez, Navarrában megosztóként élik meg a Ley del Vascuencet, azaz A baszk törvényét. Ez ugyanis három részre osztja a vidéket: baszkot beszélőre, baszkot nem beszélőre és vegyesre.

Az autonómia ellenére ma is lehetetlen csupán a baszk nyelv ismeretével érvényesülni Spanyolországban. A baszkoknak „megvan” a francia és a spanyol is, és a hétköznapokban gyakran váltanak a három nyelv között. A sok konfliktus után kiharcolt baszk rendszer akár példaként szolgálhat a határon túli magyar kisebbség autonómiája kapcsán is – persze robbantások nélküli változatban.

Források:

Britannica.com

Buber.net

Englishpen.org

Wikipedia.org