Korábban már többször írtunk az MTA Nyelvtudományi Intézetének online helyesírási tanácsadó portáljáról. Ezekben arra jutottunk, hogy a portál az átlagfelhasználónak számtalan esetben nem ad megbízható válaszokat, használni legfeljebb olyanoknak érdemes, akik amúgy is képesek helyesen értelmezni a helyesírási szabályzat nem mindig könnyen követhető és értelmezhető előírásait. Ugyanakkor teret adtunk a portál fejlesztőinek, hogy kifejtsék ellenvéleményüket.

Most azért térünk ki a kérdésre, mert az interneten belefutottunk két olyan példába is, amely ismét megerősített minket véleményünkben. Ráadásul olyan érdekességekről van szó, melyek szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak.

T. nem nyelvész de nem is hétköznapi nyelvhasználó: filozófus. Ő arra volt kíváncsi, hogy a megismerő képesség vagy a megismerőképesség-e a helyes írásmód. A következő választ kapta:

Első ránézésre úgy tűnik, hogy mindkét írásmód helyes lehet. Ha a válaszokat alaposan megnézzük, akkor viszont kiderül, hogy nem erről van szó. A válasz ugyanis kimondja, hogy a különírás csak akkor fogadható el, ha arról van szó, hogy a képesség végzi az adott tevékenységet (azaz a képesség ismer meg valamit), vagy a képesség elszenvedi az adott folyamatot (azaz a képességet ismerik meg). Valójában a kifejezést akkor használjuk, amikor a megismerésre való képességről beszélünk, ez pedig kizárólag a második definíciónak felel meg.

Abban a tanácsadónak igaza van, hogy elvben elképzelhetünk olyan eseteket, amikor a szerkezetet külön kellene írni: mondjuk amikor valaki azt próbálja, milyen teljesítményre képes, akkor beszélhetünk (írhatunk) saját határait megismerő képességről – más kérdés, hogy az ilyen nyakatekert használat mennyire gyakori. Ehhez képest meglepő, hogy a tanácsadó csak az írógép alakot tartja helyesnek, az író gépet nem, holott az olyan szerkezetekben, mint a korábbi típusoknál szebben író gép, üvegre író gép, arannyal író gép stb. ez a helyes írásmód.

Még kevésbé érthető, miért emlegeti a tanácsadó a folyamat elszenvedését. A magunk részéről nem jut eszünkben olyan folyamatos melléknévi igenévből és főnévből álló szerkezet, melyben a főnév jelöltje az ige által megnevezett cselekvés vagy történés elszenvedője lenne. Ha akad is ilyen, valószínűleg kivételes esetről van szó.

Összefoglalásképpen le kell szögeznünk, hogy végső soron a tanácsadó válasza helyes –legalábbis a megismerő( )képesség esetében, mert amint láttuk, az író( )gép esetében nem. Csak éppen hermeneuta legyen a talpán, aki a helyes választ helyesen értelmezni is képes. Ismét arra kell jutnunk, hogy a válasz csak annak érthető, aki eleve tudja, azaz nem is kérdez.

L. viszont nyelvész, és talán szándékosan provokatív szándékkal kezdte faggatni a tanácsadót: nem is hiába. Arra volt kíváncsi, hogy a szabad idő vagy a szabadidő-e a helyes forma. A válasz talán meglepő:

Eszerint tehát ha arról az időről van szó, amikor nem kell dolgozni, akkor külön, ha arról, amit pihenésre szánunk, akkor egybe kell írni. Az OH. is hasonlóan fogalmaz: eszerint a szabad idő ’munkával le nem kötött idő’, a szabadidő viszont ’hivatalos pihenőidő’. Őszintén szólva számunkra nem egészen világos, hogy ha például valaki munkaidőn kívül sportol, akkor azt szabad idejében vagy szabadidejében teszi-e: ez a hivatalos pihenőideje, de ő nem pihenésre szánja. Mint valaki megjegyzi:

Ez alapján lehet azt mondani, hogy „nekem a szabadidőmben is dolgozni kell” (én a pihenésre szánnám az időt, de a körülmények nem teszik ezt lehetővé), de azt nem, hogy „nekem a szabad időmben is dolgozni kell”.

Az AkH. 12. kiadásának szótári része szerint a szabadidő a ’pihenőidő’, a szabad időre viszont jelentés helyett példát ad: az előadások között nincs szabad idő a városnézésre. Azt azonban ne tőlünk kérdezze a kedves olvasó, hogy a konferencia-előadások közötti szünet miért nem minősül pihenőidőnek.

Míg ebben az esetben az OH. és az online tanácsadó álláspontja megegyezik, addig a szabad( )nap esetében már jelentősen eltér:

Tehát az online tanácsadó szerint az az idő, amikor nem kell dolgozni, a külön írt szabad idő, míg az a nap, amikor nem kell dolgozni, az egybeírt szabadnap. Az OH. szótári része szerint viszont szabad nap nincs is, csak szabadnap. Az OH. 108. oldala, melyre a szabály hivatkozik, (legalábbis a rendelkezésünkre álló kiadásban) ezeket a példákat nem tartalmazza, és semmi olyan információt nem találtunk, mely a két hasonló szerkezet különböző írásmódját indokolná. Az AkH. 12. pedig nem is ismeri a szabad( )napot.

Ebben az esetben megint nem mondhatjuk, hogy egyértelműen a tanácsadó lenne a hibás, hiszen a szabályozás eleve zavarosnak tűnik. Az a felhasználó azonban, aki a szabad( )nap és szabad( )idő kifejezések írásmódjára keres rá a tanácsadóban, megint nincs kisegítve.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

További vicces esetekre bukkanhatunk a szerelmes( )levél és a szerelmes( )regény, vagy a szerelmes( )vers kifejezések írásmódjának keresésekor. Az első esetben azonban két lehetséges magyarázata is van, hogy külön írjuk a szerkezetet: az egyik az, hogy az ilyen szerkezetek tagjait általában külön írjuk. Ez a magyarázat már magyarázatként is furcsa: az, hogy valamit általában valahogy csinálunk, azt is jelenti, hogy nem mindig; ha pedig nem mindig, akkor annak is okát várjuk, hogy ez az eset miért nem tartozik a kivételes esetek közé. A másik lehetséges magyarázat az, hogy a ’szerelmes tartalommal rendelkező levél’ szerkezetet külön írjuk. Ez még furcsábbá teszi az előző indoklást, hiszen ha erre a szerkezetre egy külön speciális szabály vonatkozik, akkor ugye biztos, hogy nem az általános szabály a magyarázat. Ha valaki elég járatos a témában, akkor persze érti, hogy az első magyarázat vonatkozik arra az esetre, amikor a levél szerelmes valakibe – kérdés persze, hogy szürrealista művektől vagy nyelvészeti példamondatoktól eltekintve ez mikor fordul elő. Végül azt is megtudjuk, hogy az egybeírt szerelmeslevél a helyes, ha a süteményfajtára gondolunk.

A tanácsadó szerint szerelmes regény és a szerelmes vers mindig külön írandó (bizonyára addig, amíg valaki nem süt szerelmesregénynek vagy szerelmesversnek nevezett süteményt). Ami érdekesebb, az az, hogy ezekben az esetekben a különírásnak is csak az az egy „magyarázatát” találjuk, hogy az ilyen szerkezeteket általában így írjuk, olyan szabály nincs, hogy a ’szerelmes tartalommal rendelkező regény’ vagy a ’szerelmes tartalommal rendelkező vers’ jelentésű szerkezeteket külön kell írni. Az egységsugarú nyelvhasználó csodálkozhat ezen, aki azonban kissé belát a dolgok mögé, könnyen rájöhet, hogy erre azért nincs külön szabály, mert ilyen nevű sütemények nincsenek. A valóságban ugyanis a ’szerelmes tartalommal rendelkező levél’ jelentésű szerkezet írásmódjára sincs külön szabály, csupán amikor az online tanácsadó alkotói bekódolták a süteményfajtára vonatkozó szabályt, akkor biztosabbnak érezték, ha a más jelentésű szerkezetre is szabályt alkotnak. A helyesírás szabályozói szerint viszont ez tényleg csak egy egyszerű, sajátos jelentés nélküli „minőségjelzős kapcsolat”, melyre nem kell külön szabályt alkotni. Megint más kérdés, hogy ez a felfogás erősen vitatható (hiszen a szerelmes itt nem azt jelenti, hogy a levél fokozott testi-lelki vonzalmat él át, ráadásul a szerkezetet az összetett szavakéhoz hasonlóan hangsúlyozzuk), és jobb helyeken nem is követik feltétlenül ezt a szabályt.

Ezek a példák is azt mutatják, hogy az online helyesírási tanácsadó számos esetben nem képes a nyelvhasználóknak jól értelmezhető tanácsokat adni. Persze azt is látnunk kell, hogy ez nem elsősorban a tanácsadó program alkotóinak hibája: maga a helyesírási rendszer olyan, hogy nem mindig lehet értelmes választ adni. Más esetekben ahhoz, hogy értelmes, emberileg értelmezhető és használható tanácsot adjunk, ismernünk kell a szerkezet jelentését, és azt is, milyen értelemben fordulhat vagy nem fordulhat elő. Mivel ez jelen pillanatban gyakorlatilag lehetetlen, az online helyesírási tanácsadó megalkotói valójában megoldhatatlan feladatra vállalkoztak. A hibát tehát nem a konkrét megvalósítás során követték el, hanem akkor, amikor ezt előre nem voltak képesek felismerni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése Az összes hozzászólás megjelenítése