Talán kevesen tudják, hogy Svájcban a francia és az olasz mellett egy harmadik újlatin nyelvet is beszélnek, amely a Graubünden (franciául Grisons) kantonban regionálisan hivatalos is: a rétorománt. A réto- előtag a Római Birodalom Raetia tartományára utal, a -román pedig itt ’római’-t jelent régies szóval, azaz Róma nyelvéből, a latinból származót. A nyelv beszélői saját nyelvüket rumantschnak [rumancs] hívják, ez a latin Romanicus 'római' vagy Romanice 'rómaiul', azaz 'latinul' folytatása.

Graubünden nyelvei. (Sárga: német, szürke: olasz, lila: rétoromán.)
(Forrás: Wikimedia commons)

Terminológiai zűrzavar

A Svájcban beszélt nyelvjárásokat németül Rätoromanischnak hívják, azokban az országokban, ahol főként a német kultúra a meghatározó (így Magyarországon is), a rétoromán elnevezés alakjai terjedtek el. A német nyelvészetben nevezik a Bündnerromanischnak, azaz '(grau)bündeni római/(új)latin'-nak is.

Franciául a nyelvet romanche-nak (ejtsd: [romans]) nevezik, több nyelvben ez az elnevezés terjedt el: angolul például Romanshnak nevezik. A rétoromán terminust ezekben a nyelvekben tágabb értelemben használják: a Svájcban beszélt nyelv mellett a hozzá közel álló olaszországi ladint és friulit is magában foglalja.

A romans megnevezést időnként a magyarban is használják, ezt találjuk a wikipédiában is (feltehetően elsősorban azért, mert az angol wikipédia alapján készült). Ez az elnevezés előfordul más lexikonokban, enciklopédiákban is, de magyar nyelvű nyelvészeti szakmunkákban nem használják. A rétoromán elnevezést pedig hol ilyen, hol olyan jelentésben, gyakran következetlenül használják: a Fodor István szerkesztette A világ nyelvei című kiadvány például a tágabb értelemben használja, és a ladint és a friulit mint a rétoromán változatait említi – a mű rövidített, Fodor által írt változata, A világ nyelvei és nyelvcsaládjai viszont kifejezetten azt hangsúlyozza, hogy a rétoromán nem tévesztendő össze a Dél-Tirolban beszélt ladinnal...

Az egyértelműség kedvéért érdemes lenne a magyarban is megkülönböztetni a szűkebb és a tágabb értelmet, és ehhez a legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha a nyelv beszélői által használt alakot, a rumancsot vezetnénk be. Ez az alak azonban tudtunkkal a szakirodalomban nem fordul elő, használatának semmilyen hagyománya nincs.

A rétoromán nyelvek (sötéttel a mai, világossal a korábbi nyelvterület)
(Forrás: Wikimedia commons)

Helye az újlatin nyelvek között

A rétoromán nyelvek három változata, a romans, a ladin és a friuli leginkább a Dél-Franciaországban beszélt okcitán, illetve a francia – szintén galloromán – nyelvekhez áll legközelebb, mind nyelvtanilag, mind hangtanilag – bár a svájci nyelvjárásokra természetesen hatott a német is, míg az olaszországiakra az irodalmi olasz –, s dialektuskontinuumot alkotnak az északolasz (galloitáliai) nyelvjárásokkal. Az utóbbiaktól azon a lényeges ponton különböznek, hogy a többes számot már nem „olaszosan” i-vel vagy e-vel, hanem s-szel képzik. Hangzásra talán kissé az európai portugálra is emlékeztet, ugyanis az s-t mássalhangzó előtt [s]-nek vagy [zs]-nek ejtik, illetve szintén jellemző a hangsúlytalan a hang [ö]-szerű ejtése; a nyugati nyelvjárásokban még a franciás [ö], [ü] hangok is előfordulnak.

A svájci rétoromán viszonylag élesen elkülönül az olasztól – Svájcban egyébként a hivatalos olaszon kívül galloitáliai nyelvjárásokat is beszélnek, melyek az észak-olaszországi lombard nyelvhez állnak közel.

A rétoromán/romans/rumancs nyelvjárások
(Forrás: Wikimedia commons)

A rumantsch grischun számok

1 – in/ina [in/ínö] vagy [ün/űnö]

2 – dus [dusz/dus], duas [dúösz/dúös]

3 – trais [trájsz]

4 – quatter [kwáttör]

5 – tschitg [csinty^j]

6 – sis [szisz]

7 – set [szet]

8 – otg [oty^j]

9 – nov [nof]

10 – diesch [dⁱes]

A svájci rétoromán / romans / rumancs két fő nyelvjárásra oszlik: rajnaira és a ladinra. Ez utóbbi nem tévesztendő össze a rétoromán nyelvek közé tartozó ladin nyelvvel! A rajnainak három változata van, a sursilvan (felső-rajnai), sutsilvan (alsó-rajnai), surmiran (a Julia és Abula völgyekben beeszélt változat). A ladin két alnyelvjárása a puter és a vallader. Ezek között jelentősek a különbségek, a rajnai és a ladin nyelvjárások beszélői nem, vagy csak nehezen értik meg egymást.

Írásbeliség, irodalmi nyelv

Az első rétoromán nyelvemlékek a 10. századból származnak, a legkorábbi nyelvemlék az úgynevezett würzburgi kézirat. A 16. században megjelenik az Új testemantum, illetve egy epikus költemény is. A 19. században egyenesen virágzott az irodalom, tehetséges írók, költők sora jelent meg, de továbbra sem volt egységes irodalmi nyelv.  A standardizációra csak a 20. század hetvenes-nyolcvanas éveiben került sor.

A rétorománt a svájci alkotmány 1938 óta ismeri el nemzeti nyelvnek, 1996-ban pedig hivatalos nyelvnek. A rétoromán anyanyelvű svájciaknak joguk van rétorománul fordulni a hatóságokhoz, és elvárhatják, hogy a választ is rétorománul kapják meg.

A hivatalos nyelvhasználatban egy irodalmi változatot is, a rumantsch grischunt [rumáncs grizsún], azaz 'graubründeni rumancs'-ot használják, ennek a sutsilvani dialektus az alapja.

Bár a nyelvjárások között nagy a különbség, a szakszókincsben a rétoromán közel áll a többi újlatin nyelvhez, ezért egy elterjedtebb nyugati újlatin nyelv magasabb szintű ismeretével nem okoz problémát az ilyen rétoromán nyelvű szövegek megértése. A sztenderdizált rumancs nyelvtana szabadon letölthető az internetről (PDF formátumban) a következő címen: Grammatica per l’instrucziun dal rumantsch grischun.

Az alábbiakban olvashatunk egy példamondatot a rumantsch változatban, valamint egy videót is megtekinthetünk a Televisiun Rumantscha adásából.

Tuots umans naschan libers ed eguals in dignità e drets. Els sun dotats cun intellet e conscienza e dessan agir tanter per in uin spiert da fraternità.

‘Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.’

Hasonló témájú cikk a társszerző blogjából:

Az újlatin nyelvek felosztása