-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A YouTube-on elérhető egy összesen nyolc részből álló videósorozat, amelynek segítségével három-három percben megismerkedhetünk különböző, az interneten elérhető, tanulást segítő lehetőségekkel. És közben az is kiderül, hogyan kerülte el Bogi a bukást történelemből...
Sokak számára érthetetlennek tűnhet, hogy ma, amikor az információ tényleg legtöbbünktől egy gombnyomásnyira vagy kattintásnyira van, mégsem könnyebb, mégsem eredményesebb az iskolai tanulás. Hát, persze – csóválják sokan a fejüket –, amikor a mai fiatalok egész nap az interneten lógnak, ahelyett, hogy a tankönyveiket bújnák. Arra kevesen gondolnak, hogy azt, hogy a tankönyvek létezése lassan valóban anakronizmusnak számít, és hogy az iskolás korú fiatalok nagy többsége valóban a világhálón éli fél életét, ki is lehetne használni…
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A TanárBlogon bukkantunk rá egy nagyszerű, interaktív tanulás-módszertani videósorozatra, amely azt tanítja meg, hogy hogyan használható az internet értelmesen és hatékonyan a tanulásban. Az egyes videók középpontjában mindig egy-egy nagyon egyszerű probléma áll: Hogyan tudom elkerülni, hogy elkalandozzak a neten? Hogyan tudom összeszedni a megfelelő információkat? Hogyan tudom őket megtanulni? Hogyan tudom őket rendszerezni? És végül, hogyan tudom őket koherens formában – mondjuk egy iskolai prezentáció keretében – előadni. Lássuk!
A történet egy elég valóságos konfliktushelyzetet tár elénk. Boglárka nevű főhősnőnk az Árpád-korból felel történelemből, tudása azonban az iskolai kívánalmaknak – enyhén szólva – nem felel meg. A tanár egyest ad a feleletre, és kilátásba helyezi a bukást. „Nézd, Boglárka, ez egy iskola” – hangzik el az oly tipikus, minősítést kifejező mondat, amelyen felnőtt fejjel jót mosolyoghatunk, és érezhetjük a videókészítők kikacsintását és iskolakritikáját. A helyzet azonban cseppet sem vicces, Bogi könyörgőre fogja, és még egy „utolsó esélyt” kér. (Szintén olyan részlet, amelyen pedagógusként érdemes elgondolkodni. Mi az, hogy utolsó esély körülbelül 10. osztályban?) A tanár szíve persze – mint legtöbbünké – aranyból van, ezért ultimátumot ad Boginak. A feladat az, hogy másnapra mindent tudjon az Árpád-korról, és készítsen egy prezentációt a témáról. „Bármibe belekérdezhetek” – hangzik az igazán motiváló erejű fenyegetés. Óriási poén, hogy Bogi vegzálása alatt az osztály tagjai látványosan unatkoznak, bár „jól viselkednek”, utána pedig vége is a történelemórának, oktatás, tanítás a tanteremben nem zajlik…
Bogi persze kétségbe esik, mi mást tehetne: a feladat lehetetlennek látszik. De mielőtt teljesen elkeseredne, megjelenik egy titokzatos segítő, aki két lehetőséget kínál számára. Az egyik a hagyományos út: hazamegy, és megpróbálja másnapra újra azt, ami eddig nem jött össze. A másik út pedig egy újabb szobába (tanterembe) vezet, ahol új technikákkal ismerkedhet meg. Bogi persze nem buta lány, természetesen az utóbbi lehetőséget választja.
A videósorozat második részében Bogi azzal a kihívással szembesül, hogy hiába van az interneten nagyon sok információ, nagyon könnyű elveszni a kívánt és a nem kívánt tartalmak között, így a történelemlecke szempontjából nem túl hatékony a gép előtt töltött idő… Segítője azonban itt is akad, aki megtanítja neki, hogyan tilthatja le a nem kívánt reklámokat az oldalakról – ezzel csökkentve az elkalandozás lehetőségét. Bogi boldogan halad tovább a maga útján, mi, nézők azonban csak akkor léphetünk tovább a következő videóra, ha helyesen válaszolunk a tudnivalókkal kapcsolatos kérdésre.
A harmadik részben Bogi számára az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy az adatokat, az évszámokat megjegyezze. Erre egy egyszerű, játékos formát ajánl neki segítője, a Quizletet. A weblapon szókártyacsomagokat lehet létrehozni, amelyekkel játszva meg lehet jegyezni az évszámokat (vagy bármit), lehet vele tanulni, gyakorolni, teszteket is összeállíthatunk vele, sőt még játszhatunk is.
A következő probléma az, hogy az interneten sokszor nem könnyű megtalálni pontosan azt, amit keresünk: a Google rengeteg számunkra irreleváns találatot dob fel. Ebbe persze Bogi is belefut, így segítője azt tanítja meg neki, hogy hogyan lehet a részletes vagy speciális keresés használatával szűkíteni a találatok számát, és ezzel hatékonyabbá tenni a keresést.
Mire az ötödik videóhoz érünk, Bogi már minden adatot tud, de sajnos nem látja az összefüggéseket, nem tudja koherensen, rendszerbe foglalva visszaadni a tudását. Ebben segíti őt a már általunk is bemutatott és ajánlott gondolattérkép (vagy gondolkodástérkép). Ilyet a neten például a bubbl.us segítségével készíthetünk. Ez persze sokban nem különbözik attól, mintha ceruzával papírra firkálnánk, de valószínűleg előnye az, hogy az eredménye maradandóbb, és utóbb több mindenre lehet majd használni, mintha ugyanezt papírra csináltuk volna.
Bogi persze jól elfárad a tanulásban a készülődésben, pedig még hátra van a prezentációkészítés. Minden esetre a hatodik részben olyan oldalakkal ismerkedik meg, amelyeknek a segítségével kikapcsolódva tud tanulni. Az ajánlott ClassTools segítségével például még Árpád-házi királyokra is lehet lövöldözni…
Miután Bogi kipihente magát, végre jöhet a prezentációkészítés. Ebben már inkább otthon érzi magát hősünk, látszik, hogy nem az első prezentáció, amit életében készít, azonban sajnálatos módon a tipikus baklövéseket ő is elköveti. Ezekre figyelmezteti őt ezúttal segítője: ne legyen túl sok szöveg, adat egy-egy dián, ne legyen túl sok, figyelmet elvonó az animáció, ne legyenek túl bonyolult összefoglaló ábrák, és ne szerepeljenek oda nem tartozó, funkció nélküli képek se, bármilyen jópofának is tűnik ez elsőre…
Végül a felkészülés utolsó lépése az, hogy Bogit segítői rábírják arra, hogy mondja is el a kiselőadást. Persze Bogi ebben sem túl gyakorlott, úgyhogy itt is sok jótanáccsal látják el őt: ne álljunk háttal a közönségnek, figyeljünk a hangerőre, igyekezzünk minimalizálni a hezitálást, illetve figyeljünk a beszédtempóra, igyekezzünk komolyan vehetőek maradni, és persze ne olvassunk fel, hanem beszéljünk kötetlenül, fejből. Az itt elhangzó tételmondattal maximálisan egyet tudunk érteni: „Az előadás akkor jó, ha a dián lévő információk és az elmondott szöveg kiegészítik egymást”.
Ugyan azt nem tudjuk meg, hogy a történetnek mi a végkifejlete, de minden néző biztos lehet Bogi sikerében. A néző pedig Bogival együtt rengeteg hasznos dolgot megtanult – legyen az akár tanár, akár diák.