A szakaszos szövegfeldolgozásról szóló módszertani írásunkban megmutattuk, hogy hogyan dolgozható fel egy ünnepi beszéd az adott módszerrel. Már akkor jeleztük, hogy a módszer ugyan időigényes, és elsőre talán körülményesnek tűnik, mégis megéri belefektetni az energiát, hiszen a jól megértett, megfelelően feldolgozott szöveg alapján további irányokba is elvihetjük a tanulási folyamatot. Egy ilyen továbbgondolási lehetőséget járunk körül most: azt mutatjuk meg, hogyan, milyen technikával érdemes – akár a szakaszos feldolgozás után – az ünnepi beszéd műfaját általánosságban megragadnunk.

A szakaszos feldolgozás arra is módot ad, hogy egy szöveg szerkezeti egységeit jobban átlássuk. Ha pedig a szerkezeti egységek világosak, könnyebb azoknak az alkatrészeit, kötelező és elhagyható elemeit, funkcióit észrevenni. Ugyanakkor nem árt, ha mindehhez segítségünkre van egy eszköz, amelyben rendszerezetten összegezhetjük gondolatainkat. Gondolhatnánk, hogy pont erre jó a vázlatírás!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Vázlatírás helyett…

Ez igaz, de korrekt, átlátható, a gondolkodási szinteket jól követő vázlatot csak akkor tudunk készíteni, ha valójában már az egész gondolatrendszer a fejünkben van. A tanulási folyamat során – éppen a fentiekből következően – gyakran a tanár adja meg, diktálja le a kész vázlatot a füzetbe. Ha azonban abból a szemléletből indulunk ki, hogy az önálló tevékenységeken keresztül megtapasztalt, megértett és belsővé tett tudás az igazi, sokkal többet érünk azzal, ha nem vázlatot, hanem úgynevezett gondolkodástérképet (angol elnevezéssel: mind map) készítünk.

A gondolkodástérkép, ahogy a neve is sugallja, nem pusztán vázlat. A gondolkodási folyamat összegzésére, rögzítésére való. Előnye a vázlathoz képest, hogy eleve nem várja a lineáris megközelítést, hanem teret enged a „csapongásnak”, azaz sokkal alkalmasabb arra, hogy a gondolkodás valódi folyamatát rögzítse. Gondolkodásunk ugyanis nem lineáris – még a felnőtteké sem, nemhogy a gyerekeké. Lássuk tehát, hogyan lehet gondolkodástérkép segítségével összegyűjteni az ünnepi beszéd műfajának fontosabb tulajdonságait!

Gondolkodástérkép az ünnepi beszédről

Készítsenek gondolkodástérképet, amelyben kifejtik, hogyan épül fel egy ünnepi beszéd! Az ábrát gyarapíthatják, de el is hagyhatnak belőle!

Gondolkodástérkép az ünnepi beszédről
(Forrás: Korányi Margit)

Hová vezet a gondolkodástérkép?

Egy jó gondolkodástérkép arra is használható, hogy utána akár szóbeli, akár írásbeli szövegalkotáshoz is felhasználható. A térkép alapján bárki vissza tudja követni a főbb gondolati lépéseket egy adott témával kapcsolatban. A gondolkodástérkép tehát olyan grafikai szervező, amely hatékonyan segíti az átgondolt, szerkezetében és tartalmában igényesen felépített szövegalkotást. Alkalmas szóban és írásban megalkotandó különféle szövegek (előadás, hozzászólás, esszé, értekezés) megtervezésére. Ezért javasolhatjuk fogalmazási feladatok témájának előkészítéséhez, végiggondolásához.

Központi fogalma (a fenti példában az ünnepi beszéd) funkcionálhat címként, ahhoz kapcsolódó kulcsfogalmaiból a szövegalkotás során tételmondatokat fogalmazhatunk, a kulcsfogalmakhoz rendelt információk, megjegyzések, észrevételek pedig a tételmondatot kifejtő, bizonyító szövegrészek, bekezdések vázlatául szolgálhatnak. – Ezzel egy kész írásmódszertant, íráskalauzt is adhatunk diákjaink kezébe, hogy könnyebben boldoguljanak a szövegalkotási feladatokkal.

Hogyan alkalmazható?

Első és legfontosabb dolog, hogy egyértelműen határozzuk meg a témát; ez kerüljön a gondolkodástérkép középpontjába. Ezután keressünk különféle szempontokat, amelyekkel a téma értelmezhető, megvizsgálható, kifejthető. Általában ezekből túl sok is van; hogy egyszerűsítsük, és céljainknak megfelelően alakítsuk, válasszuk ki a legérdekesebbeket vagy a feladatnak megfelelőket, és a centrumhoz kapcsolva jelöljük akár a csomópontokat is kulcsszavakkal. Fontos, hogy tisztázzuk az egyes szempontok egymáshoz való logikai viszonyát. Az egyes egyéni gondolkodástérképekből gyűjtsünk össze minél több észrevételt, információt, részletet az egyes szempontokhoz, és lehetőség szerint állítsuk őket logikai láncba. Így egy közös térkép kerülhet a táblára. Ezt a szerteágazó vázlatot pedig, ahogyan már említettük, felhasználhatjuk a szövegalkotási feladatokban.

Nem térkép e táj
(Forrás: Wikimedia Commons / Chris McTiernan / CC BY-SA 3.0)

Lássunk egy példát! Ha nyaralni szeretnénk, előbb az utazással kapcsolatos céljainkat kell végiggondolnunk. Célunk lehet a pihenés, városnézés, túrázás, kapcsolatteremtés, nyelvtanulás stb. Eldönthetjük, hogyan kívánunk eljutni a kiválasztott helyszínre: autóval, vonattal, busszal vagy éppen repülővel. Választhatunk szállást elit hotelben, vendégházban, apartmanban, de akár sátorozhatunk is. Mindezek a szempontok meghatározzák, hogy mennyi pénzt kell összespórolnunk, mit kell magunkkal vinnünk, mire kell már az utazás előtt itthon felkészülnünk, mit kell bevásárolnunk. Már most láthatjuk, hogy valójában két gondolkodástérképet készítünk. Az első központi fogalma a nyaralás, az ehhez kapcsolódó kulcsszavak pedig: a cél, a helyszín, az utazás, szállás, költségek (tól-ig). Ebben az esetben tehát a lehetőségeinket mérjük fel, hogy végleges döntést hozhassunk reális úti célunkról. A következő gondolkodástérkép központi eleme a konkrét helyszín. Ekkor már tudjuk, hogy hova, mivel, miért utazunk, hol fogunk megszállni stb. Az ehhez kapcsolódó kulcsfogalmak pedig: előzetes információgyűjtés (internet, útikalauz, barátok stb.); költségkeret (előzetes vásárlás, a nyaralás összköltsége, költőpénz stb.); utazófelszerelés (ruhatár, tisztákodószerek, játékok, könyvek, gyógyszerek stb.). A második ábra részben elősegíti a tudatos tervezést, másrész kiváló segítség ahhoz, hogy ne felejtsünk otthon semmit, illetve, hogy indulás előtt még aludni is tudjunk egy keveset. 

További olvasnivaló

Pethőné Nagy Csilla (2007): Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest