A kormányzat nem játszhat továbbra is passzív szerepet, különben a felsőoktatás nem lesz versenyképes a nemzetközi piacon – hívta fel a figyelmet Berács József, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanára a „Nemzetköziesítés és hallgatói szolgáltatások a magyar felsőoktatásban" című konferencián április 19-én. A Tempus Közalapítvány Bologna-konferenciasorozatának második műhelyének a célja az volt, hogy megvitassa a hallgatói mobilitást segítő szolgáltatásokat vizsgáló kutatásokat.

A rendezvény előadásait megelőzően Elisabeth Sorantin, a Központi CEEPUS Iroda főtitkára és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár adta át Kilián Ferencnek, a Pécsi Tudományegyetem professzorának a CEEPUS Miniszteri díjat. Az elismerést idén ugyanis az egyetem Analitikai Kémiai Tanszéke által koordinált, a Bioanalitika tanítása és tanulása nevű hálózat kapta munkájáért.

A díjátadót követően Puskás Vajda Zsuzsa, a Felsőoktatási Tanácsadó Egyesület munkatársa tartotta meg előadását „A magyar Erasmus hallgatók véleménye a külföldi tanulmányútjukról" címmel. Amint arra felhívta a figyelmet: kutatási eredményeik bebizonyították, hogy az Erasmus ösztöndíjprogram egy hatalmas lehetőség, és egyben nehéz feladat is a hallgatók számára. Felmérésük során 15 hallgatót kérdeztek meg, hogy milyen tapasztalatokkal tértek vissza külföldi tanulmányútjukról, illetve szerintük miként segíthetnék a hallgatók a felsőoktatási intézmények.

A válaszokból kiderült, hogy a hallgatók több területen is problémákkal küzdöttek. Ilyen volt a lakáskereséssel járó nehézségek, a nyelvtudásból adódó gondok, a fogadó ország tanulmányi rendszeréből fakadó hiányosságok vagy éppen a pénzgazdálkodás kérdése. Ezen feladatok megkönnyítése érdekében pedig a hallgatók szívesen vennék az információ gazdagabb előzetese tájékoztatást, a felkészítést – fogalmazott Puskás Vajda Zsuzsa.

Ma még Magyarországon a nemzetközi megjelenést mind intézményi, mind kormányzati szinten esetlegesen kezelik – jelentette ki Berács József egyetemi tanár, „A magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének folyamata" című kutatás vezetője. Elmondta: a kormányzat nem játszhat továbbra is passzív szerepet, amennyiben nem szeretné, hogy a magyar felsőoktatás Európában a perifériára szoruljon. Fontos a nemzetközi területen dolgozó munkatársak munkáját az operatív szintről a stratégiai irányba emelni, amihez feltétlen muníciót kell adni az intézményi nemzetközi stratégia kidolgozásához – jegyezte meg. Támogatni kell minden erővel a felsőoktatás nemzetközivé válását, a diák mobilitást, hiszen ez hozhatja ki Magyarországot a válságból – figyelmeztetett a kutatás vezetője.

Előadásában Malota Erzsébet, a BCE oktatója arról a kutatásról számolt be, amely a külföldi diákok Magyarországról alkotott véleményét vizsgálta meg. Elmondta: a Magyarországra érkező hallgatók 63 százaléka a négy nagy budapesti egyetemen, 50 százalékuk alapképzésben, míg 34 százalékuk mesterképzésben tanul. A hallgatók 52 százaléka a hazai intézménye partner-megállapodása miatt, míg 43 százaléka az új kultúra megismerése miatt választotta hazánkat – számolt be Malota Erzsébet. Összességében elégedettek választásukkal, a 2010-es adatok szerint pedig csak tíz százalékuk nem jönne vissza Magyarországra: a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, míg legkevesebben a Semmelweis Egyetemre és a BME-re akarnak visszajönni.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kutatásáról számolt be Illás Erzsébet, aki „Migráció a magyar felsőoktatásban" címmel tartotta meg előadását. Mint azt elmondta: kutatásuk célja, hogy átfogó képet kapjanak a külföldi, különösképpen a harmadik országbeli hallgatók számáról. Kihangsúlyozta: szeretnének továbbá felsőoktatási intézményekhez is közelebb kerülni, javítani a közös párbeszéden.

Zsótéri Boglárka, a BCE hallgatója a „Nemzetközi publikációs megjelenés a közgazdasági doktori iskolák törzstagjainak adatai alapján" című kutatásról számolt be. Elmondta: annak érdekében, hogy tisztán nyomon követhető legyen a tudományos munkák nemzetközi megjelenései, szükség van egy objektív mérőrendszer kifejlesztésére. Ennek első lépéseként azonban el kell érni, hogy a szerzők pontosan töltsék fel az egyes adatbázisokba a saját publikációs munkájukat – jegyezte meg a hallgató.

Előadásában a hallgatók kreditelfogadtatásáról, az elismerés egyik lehetőségéről, az ETCS minőségi díjról beszélt Derényi András, az Országos Kredittanács igazgatója. Hangsúlyozta: az elismerés célja a tanulás ökonómiájának támogatása, a tanulási programok közötti átjárás, illetve a tanulás és a munka világa közötti átjárás segítése, a megismételt tanulás elkerülése. Ehhez szolgál támpontként az ETCS protokollja, amely nagy hangsúlyt fektet a tanulóközpontú elismerésre, a tanulási eredmények értékelésére. Emellett pedig az ECTS minőségi díj a belső minőségfejlesztés katalizátora tud lenni, vagyis a pályázással jó irányba lehet terelni az intézményeket – fogalmazott Derényi András.