Az 1945 és 1969 között született levelek címzettje Werner Kleeman, a Zabhegyező írójának katonatársa volt.

A sikerei után évtizedekig visszavonultságban élő Salingernek barátjához, Michael Mitchellhez írt leveleiből a New York-i Morgan Library múzeum rendezett kiállítást, amely ezen a héten nyílt meg. Az intézmény az újonnan előkerült leveleket is megvizsgálta, és eredetinek találta.

Beszámolók szerint az egykori katonatársnak szóló levelek a 91 éves korában, január 21-én elhunyt J. D. Salinger mélyről fakadó, érzelmi oldalát fedik fel. Egy 1961-es keltezésűben az író például Ernest Hemingway halála miatt kesereg.

Salinger és Kleeman a második világháborúban, a francia fronton ismerte meg egymást. Utolsó, 1969-es levelében az író úgy fogalmazott, hogy többé nincs kedve "jelen lenni". A szerző ebben az időben már visszavonultan élt New Hampshire-ben, egy Cornish nevű faluban, amely fél évszázadon át nyújtott neki menedéket.

A manhattani Morgan Library egyelőre a Mitchellnek írt levelekből állított ki tíz darabot. Salinger 1951 és 1993 között írta őket,   beszámolva például arról, hogy eleinte mennyire élvezte a Zabhegyező sikerét. De arra is fény derül belőlük, hogy Salinger önkéntes száműzetését megtörve mindaddig gyakran látogatott vissza New Yorkba, míg teljesen idegennek nem érezte magát a metropolisban. Pedig a nagyvárosban barátokkal találkozott, kínai éttermekbe járt, órákat töltött könyvkereskedésekben, és még előadásokat is megnézett a Broadwayn.