A 17. század óta rendszeresen megrendezett vásárra az idén 43 országból 2063 kiállító érkezik. Szerdától vasárnapig összesen nagyjából 100 ezer kötetet mutatnak be, köztük 20 ezer új kiadványt.

A kelet-németországi nagyváros könyvvására az egyik legnagyobb szabású irodalmi rendezvény Európában. Nem szigorúan szakmai esemény, mint például a frankfurti könyvvásár, hanem az olvasóknak rendezett fesztivál, amelyre a szervezők várakozása szerint nagyjából 160 ezren látogatnak el. A kiállítók 350 helyszínen összesen több mint 2500 eseményt, könyvbemutatót, felolvasást szerveznek számukra.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A magyar stand koncepcióját a Balassi Intézet berlini kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) dolgozta ki. A német nyelven frissen megjelenő magyar műveket nemcsak a kötetre koncentráló hagyományos könyvvásári, könyvmarketinges megoldásokkal mutatják be, hanem multimediális, mozgóképes installációkkal és nagyszabású grafikai elemekkel.

A vásár egy forgalmas pontján, egy könyvesbolt és egy kávézó mellett felállított stand központi látványelemei Rejtő Jenő univerzumát mutatják be. A látogatók nagy része így biztosan „beleütközik majd Rejtőbe”, akinek ugyan már a harmadik kötete jelenik meg németül, de igazán átütő sikert még nem aratott – mondta az MTI-nek Gönczy Gabriella, a CHB munkatársa.

A berlini Elfenbein Kiadó a Piszkos Fred, a kapitány és Az elveszett cirkáló után Az elátkozott part című Rejtő-regényt adta ki németül. A fordítások kiválóak és a németek biztosan „rákapnának Rejtő üdítő, eredeti” munkáira, amelyek a nyugat-európai és az amerikai irodalomban semmihez sem hasonlíthatóak, de nem ismerik még eléggé őket, főleg azért, mert az Elfenbein viszonylag kis kiadó, korlátozott lehetőségekkel. A CHB ezért nem csupán a vásárvárosi standon népszerűsíti a köteteket, hanem Lipcse egyik legjobb klubjában, a Na Tóban is szervez egy Rejtő-estet. A Vasárnap ne lopj, ne verj meg senkit, mert hat nap mindenre elegendő, avagy Rejtő Jenő univerzuma című csütörtöki rendezvényen egy híres német színész, Ilja Richter olvas fel részleteket a Rejtő-kötetekből, a szerzőt pedig Marton László író és Hans von Trotha, a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió népszerű irodalomkritikusa mutatja be.

Egy igen befolyásos német irodalomkritikustól, Jörg Plathtól származik a mondás, hogy Magyarország kicsi ország, de az irodalomban nagyhatalom. Ezt mutatja az is, hogy az Esti című kötetének német nyelvű kiadásával jelentkező Esterházy Péter személyében az idén is van magyar „sztárvendég” a lipcsei könyvvásáron – mondta Gönczy Gabriella. Ugyancsak kiemelt figyelem irányul a 2010-ben elhunyt Rubin Szilárd munkáira, amelyek egyöntetű kritikai sikert arattak a német nyelvterületen. Rubin Mulatság a farkasveremben című, németül frissen megjelent bűnügyi regényét a könyvvásár egyik legkedveltebb helyszínén, a belvárosi Kortárs Művészeti Múzeumban mutatja be a CHB pénteken.

Hiánypótló munka a Kulcsár-Szabó Ernő szerkesztésében készült 800 oldalas magyar irodalomtörténet, amely a rendszerváltás óta az első tudományos kísérlet német nyelven a magyar irodalom történetének feltérképezésére. Németországban elsősorban a nyugatosok nemzedékei és kortárs szerzők népszerűek a magyar irodalomból. Az olvasók az új kötet révén tágabb összefüggések közé helyezhetik a műveket, megtudhatják például, hogy „honnan jönnek a nyugatosok, és kik voltak a kortársak mesterei” – mondta Gönczy Gabriella. Hozzátette: a világ egyik legrangosabb tudományos kiadójánál, a De Gruyternél megjelent kötet segítségével újabb szerzők és korszakok is bekerülhetnek a német irodalmi köztudatba.

A lipcsei könyvvásár Spiró György munkásságának németországi ismertségét is növelheti. A regényíró, drámaíró, lírikus, irodalomtörténész, esszéista Tavaszi tárlat című regényének a bécsi Nischen kiadónál megjelent fordításával hosszú idő után először szerepel német nyelvterületen. A kötet megjelenésének apropóján a CHB a vásár Forum International elnevezésű rangos sorozatában szervezett beszélgetést a szerzővel. A Spiró-jelenség című szombati rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a német kiadók számára mostanáig rejtélyes módon szinte teljesen ismeretlen Spiró-életműre – mondta Gönczy Gabriella.

A CHB szervezésében sok más szerző mellett Nagy Ildikó Noémival, Nagy-Koppány Zsolttal és Szilágyi Istvánnal is megismerkedhetnek a lipcsei könyvfesztivál látogatói. A magyar standon külön kiállítással emlékeznek meg Weöres Sándor születésének 100., Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulójáról, a Mézga családtól a Pom Pom kalandjaiig levetítik valamennyi klasszikus magyar rajzfilmet, amelyet a hetvenes-nyolcvanas években az NDK-ban és NSZK-ban is nagy sikerrel sugárzott a televízió.