Az úttörő projekt keretében a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem (LMU) munkatársai arab nyelven írott dokumentumok hatalmas kincsestárát gyűjtik össze és dolgozzák fel. A gyűjteményben levelek, házassági szerződések, bérleti megállapodások is találhatók.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Adójövedelmek és bérek fizetési bizonylatai, amulettre írt szövegek engednek bepillantást az arab, mindenekelőtt az egyiptomi mindennapokba az arab hódítástól a 16. századig” – idézte a Phys.org tudományos portál Andreas Kaplonyt, a projekt vezetőjét, az LMU arab és iszlám tanszékének vezetőjét.

Kaplony és kollégái munkáját az Andrew W. Mellon Alapítvány tette lehetővé, mely több mint 450 ezer dollárt (100 millió forint) biztosított a következő két évre. A várhatóan 2015 végére elkészülő Arab Papirológiai Adatbázis (APD) mintegy 2500 már publikált dokumentumot gyűjt majd egybe. Az LMU kutatói ezenkívül egy második adatbázist is létrehoznak, mely az addig máshol nem publikált szövegek metaadatait tartalmazza, és ha elkészül, további 15 ezer dokumentumról szolgál információval.

Kaplony elmondta: a mindennapi élet olyan területei ismerhetők meg a szövegek alapján, amelyeket a történelmi munkák általában figyelmen kívül hagynak, nők, gyermekek, parasztok világa tűnik fel a rendkívül sokféle forrásban.

Az interneten szabadon hozzáférhető adatbázis a forrásokat kutató papirológusokon kívül történészek és nyelvészek számára is sokféle kutatási lehetőséget kínál. Amellett, hogy tartalmazza az összes eredeti szöveg átiratát és angol fordítását, minden egyes dokumentumról közli, mikor készült, milyen anyagra írták, és szokatlanul bőséges kommentárral is ellátja őket.

Az APD segítségével az arab társalgási és irodalmi nyelvhasználat is megismerhető. Mint Kaplony rámutatott, a szövegek elárulják, hogyan fogalmaztak meg egy adásvételi szerződést vagy egy magánlevelet, de az is megtudható, hogyan szólította a tulajdonos „kedvenc szolgálónőjét”, vagy miként adta fia tudtára udvariasan, ám határozottan, hogy azonnal térjen haza.