A mesterséges nyelvek egyre népszerűbbek; legalább részben azért, mert a közelmúltban Hollywood is felfedezte magának őket – valószínűleg már hallottunk A Gyűrűk Ura, az Avatar vagy éppen a Star Trek nyelveiről. Habár ezeket a fiktív kommunikációs rendszereket a történet szerint gyakran nem emberi lények használják, megalkotóik mégis gyakran a mindennapi életből merítettek: A Gyűrűk Ura tündéinek nyelvét például többek között a finn ihlette. De milyenek az igazán furcsa mesterséges nyelvek? Szubjektív válogatásunk néhány különlegességet mutat be. Nem törekszünk teljességre, a hozzászólásokban pedig olvasóink kedvenceit is szívesen látjuk!

Csápbeszéd
(Forrás: Wikimedia Commons)

Nyelvkészítés hobbiból

Ha bizarr mesterséges nyelveket szeretnénk találni, elsősorban nem az amerikai filmiparra, hanem a szabadidejükben nyelveket szerkesztgető hobbistákra, a conlangerekre kell odafigyelnünk. (Ez az angol szó a constructed language – ’mesterséges nyelv’ kifejezésből ered.)

Számos okból készíthet valaki nyelvet. Vannak olyan mesterséges nyelvek, amelyeket kimondottan könnyen tanulhatónak szánt alkotójuk – elég csak az eszperantóra gondolni, vagy ilyen még az általunk korábban részletesen bemutatott, rendkívül aranyos toki pona.

Azonban nem minden mesterséges nyelv azért jött létre, hogy jól lehessen kommunikálni rajta. Az úgynevezett logikai nyelvek alkotóinak célkitűzése, hogy kiküszöböljék a természetes nyelvekre jellemző kétértelműségeket és homályosságokat. Mindemellett pedig vannak olyan mesterséges nyelvek is, amelyekben épp a formabontás vagy egyenesen a szórakoztatás a lényeg. Talán nem meglepő, hogy elsősorban ezen utolsó kategória tagjai fognak előkerülni cikkünkben, de a logikai nyelvek láttán is kerülgethet minket a szívszélhűdés, vagy éppen a röhögőgörcs.

Cikkünk végére ön is ilyen vidám lesz
(Forrás: Wikimedia Commons / anuarsalleh / CC BY-SA 2.0)

Az elvont gondolkodástól a nagyorosz szélsőjobbig

A legnépszerűbb logikai nyelv valószínűleg a lojban (ejtsd: [lozsbán]). Ez azonban nem eléggé furcsa ahhoz, hogy felkerülhessen a legbizarrabb mesterséges nyelvek listájára – habár a predikátumkalkulusra épülő nyelvtani rendszere meglehetősen sajátos, a lojban egészen jól beszélhető, és vannak emberek, akik beszélik is.

Ha igazán nyakatekert logikai nyelvet szeretnénk látni, az ithkuilt érdemes megnéznünk. A rendkívül részletesen és alaposan kidolgozott ithkuil egyetlen személy, John Quijada alkotása, a nehézségéről pedig árulkodik, hogy még Quijadának is akár fél órájába telik egy angol mondat ithkuilra fordítása. Az ithkuilban negyvenöt mássalhangzó és tizenhárom magánhangzó van, írása soronként változó irányú, nyelvtanáról pedig nem is merünk írni. Ha valakit érdekel, elolvashatja Quijada röpke 448 oldalas nyelvtani összefoglalóját...

Egy içtaîl írással lejegyzett ithkuil mondat
(Forrás: Wikimedia Commons / John Quijada)

Quijada a webre is feltöltötte nyelvleírását, de nem számított arra, hogy bárkit is érdekelne a vakmerő projekt. Egy orosz nyelvű ismeretterjesztő cikk nyomán azonban az ithkuilnak egész kelet-európai rajongótábora született, egy igazán lelkes olvasó pedig önszorgalomból lefordította a nyelvtant oroszra.

A furcsa nyelvnek néhány év múlva még furcsább hívei is akadtak. Az alkotóval felvette a kapcsolatot egy ukrajnai orosz kutató, aki magát a kijevi „Hatékony Fejlődés Egyeteme” vezetőjének titulálta, és meghívta Quijadát egy konferenciára előadni. Quijada azzal szembesült, hogy a furcsa felsőoktatási (?) intézmény tanárai és hallgatói többek között az ő nyelvét is tanulmányozzák. Először megörült a fejleményeknek – ki ne érezne így? –, de aztán gyanakodni kezdett.

A közönségben nyelvészek helyett inkább marcona kopasz férfiak ültek, és olyasféléket mondogattak, hogy az ithkuil segítségével felsőbbrendű emberekké fognak válni. Rövid úton kiderült, hogy Quijada újdonsült követői nagyorosz nacionalisták, akik erőszakkal szeretnék egyesíteni a szláv népeket és létrehozni a felsőbbrendű szláv fajt! A bonyolult logikai nyelv arra kellett nekik, hogy „hatékonyabban tudjanak gondolkodni”. Quijada élve megúszta, de a jövőben biztosan óvatosabb lesz, ha konferenciára hívják...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Fogjunk bátran kezet

Az ithkuil segítségével nem fogunk tudni hatékonyabban gondolkodni, és a következő nyelv sem kínál ilyesmit, viszont meglehetősen praktikus! Alex Fink és Sai Emrys találták ki a megmarkolós nyelvet (gripping language). Ennek a mesterséges nyelvnek a segítségével két egymás kezét fogó ember tud viszonylag észrevétlenül kommunikálni. A különböző ujjnyomásokból és dörzsölésekből felépülő rendszerrel lehet az angol nyelvet kódolni, de önálló nyelv is létezik, ami ezeket a jeleket használja. Csak legyen kivel gyakorolni!

A következő angol nyelvű előadás bemutatja a markolászás alapjait – mindenképpen nézzük hozzá a fóliákat, mert a videóban sajnos nem látszanak:

Rikchik – csápos gömbök előnyben

Nemcsak a megmarkolós nyelvnek van furcsa hangtana. A rikchik nyelv Dennis Moskowitz amerikai szoftverfejlesztő alkotása, és nem emberek beszélik, hanem a szerző által kitalált polipszerű földönkívüliek. A rikchikek teste egy nagy zöld gömbből és a hozzá csatlakozó negyvenkilenc csápból áll. Körülbelül két méter magasak, és csápjaik nagy részét mozgásszervként használják. Hét rövidebb csápjuk mozgatásával kommunikálnak egymással. A rikchik jelnyelv – másmilyen nem is nagyon lehetne, mivel beszélői nem rendelkeznek hallószervekkel.

A rikchik jelek igen sokban különböznek az emberi jelnyelvek jeleitől. A csápok mozgásának nincsen információtartalma, csak a helyzetüknek. Így viszonylag könnyű a rikchik beszédet lejegyezni, hiszen csak a különböző csápalakzatokat kell egymás után lerajzolni – ez egyben a rikchik írás is. A rikchikek függőleges oszlopokban, balról jobbra írnak. Ha szeretnénk a nyomukba lépni, Moskowitz kétféle online rikchik írógépet (azaz „könyvgyümölcsgépet”) is készített. A rikchikkel foglalkozó weboldalon egyéb érdekességeket is megtudhatunk erről a szokatlan kultúráról – például olyasmiket, hogy a rikchikek csak utódnemzés céljából közösülnek, de szeretik egymást simogatni.

Ének-zene

Utolsónak egy olyan bizarr mesterséges nyelvet mutatunk, aminek – a szabályt erősítő kivételként – nem sok köze van a modern conlanger közösséghez, tudniillik a tizenkilencedik században született! A solresolt alkotója, a francia Jean-François Sudre nemzetközi közvetítőnyelvnek szánta.

A solresol hét alapeleme a hét szolmizációs hang: dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti (régiesebben szi). A szavak ezekből a hangokból épülnek fel, így a nyelv igény szerint énekelhető is. A mi-fá-lá annyit tesz, mint ’vágy’ vagy ’vágyakozni valami után’, a dó-lá-dó-mi jelentése pedig ’elfogadni’.

A solresol (szó-ré-szó) nyelvtana igen meglepő jelenségeket is tartalmaz, például a hangsorok megfordításával jelentésük is megfordul: a mi-dó-lá-dó jelentése ’visszautasítani’. A szavakat különböző csoportokba lehet sorolni: a dó kezdetűek az emberi tulajdonságok és az ételek, a ré kezdetűek a háztartással, ruházkodással kapcsolatosak, és így tovább. Olvasóinknak feltűnhet, hogy ez a szabályszerűség és a jelentésmegfordítás ütik egymást. Még ennél is nagyobb probléma, hogy a solresol szavakat rendkívül nehéz megjegyezni, hiába jelölhetőek énekhangokkal, színekkel, kézmozdulatokkal és többféle írással is.

A solresol sokáig csak történelmi érdekességként létezett, de az elmúlt néhány évben többen is fellelkesedtek érte. Több solresol fórum is létrejött, sőt egy zenekar még számot is írt arról, milyen szuper ez a nyelv... az viszont sokatmondó, hogy a szöveg nem szó-ré-szóul van, hanem angolul:

További olvasnivaló, felhasznált irodalom (angolul)

John Quijada and Ithkuil, the Language He Invented

Ithkuil nyelvtani összefoglaló

Megmarkolós nyelv

Rikchik nyelv és kultúra
Solresol nyelvtan
Sidosi