1848. március 16., Budapest. Legendák ideje. Petőfi Sándor költő zúgó fejjel ébred. Némi parttalan tűnődés után felöltözik, majd bizonytalan léptekkel a Pilvaxba megy. Fillinger János, a kávéház bérlője személyesen siet elé: - A szokásosat, uram? – Isten őrizz, láthatja, hogy tegnap is mi lett belőle!

A Pilvax
(Forrás: MTI Fotóarchívum)

1848. március 16., Amerikai Egyesült Államok, New York, Régi kikötő. John Pullmann, a Dorothea nevű bárka matróza pipára gyújt és cifrán káromkodik. Megint legyőzték, pedig mindent megtett azért, hogy elsőnek jusson el az Anglia felől érkező postahajóhoz, de a viharos szélben egy nagyobb egység megelőzte. Az Európa felől jövő hírekre minden jelentősebb New York-i újság a maga bárkájával vadászik: a kicsi, de ennélfogva fürgébb csónakok hamarabb jutnak vissza a város kikötőjébe, mint az óceánjárók, így a hírek is gyorsabban érnek el a szerkesztőségekbe.

New York-i kikötő az 1800-as évek közepén

Koton-szemű Joe

Az Államok belső területein az épülőfélben lévő vasút és távírószolgálat hírversenyez a lovas fogatokkal, közben a telegráfot működtető cég mindenkinek ugyanazokat az információkat adja el jó pénzért. A jól ismert róka: ezúttal szinte végtelen számú bőrrel. Kitör a Kaliforniai aranyláz is, de erről a Keleti-parton még semmit nem tudnak.

1848. május, Magyar Királyság. V. Ferdinánd osztrák császár, magyar, cseh és lombard-velencei király a magyar kormánynak való engedelmességre szólítja fel a főhadparancsnokokat, a minisztertanács elrendeli a délvidéki várak megerősítését.

1848. május, Amerikai Egyesült Államok, New York. Moses Yale Beach, a The New York Sun második tulajdonosa cége főhadiszállására hívja tanácskozni a város legjelentősebb lapjainak vezetőit. Mint azt később látni fogjuk, egyfelől nem biztos, hogy mindezt 1848-ban hozták tető alá, másfelől az sem tudható, mennyien ültek asztalhoz ezen a verőfényes napon. (A menü – mivel akkor még nem találták fel a mai formájában – biztosan nem hamburger volt, erről a legkedveltebb hamburgeres cég honlapján bővebben lehet olvasni, link itt most szándékosan nincsen.) Öten, vagy hatan, csak az biztos, hogy a Nap aznap verő volt és fényes. A Mexikói-amerikai háború a hónap végén (május 26.) befejeződik, de ők ezt még nem tudják és Beach javaslatára arról kezdenek brainstormingolni, miként lehetne költséghatékonyabban híreket szerezni, együttes erővel. Sikerül megállapodniuk, félreteszik addigi sértettségeiket és létrehozzák az Associated Press-t, egyúttal – John Pullmann matróz legnagyobb örömére – megalapítják a Harbor News Associationt. Utóbbi tulajdonképpen egy közös kis flotta működtetésére szolgál, így nem kell ugyanazokért a hírekért öldöklő harcot vívni a háborgó Óceánon. Mivel a leadben jeleztük, hogy hamburger akkortájt – legalábbis Amerikában – még nem volt, csak ketchup, kénytelenek vagyunk újból linkelni: ketchup

Alternatív történet

Sajnos nem egyszerű az olvasó helyzete, mert van egy másik történet is az AP létrejöttéről, figyelem, lehet, hogy holnap ZH-t írunk belőle!:

1846. július 15., Magyarország. Átadják a forgalomnak a Pest és Vác közötti vasútvonalat. A járatot idővel kipróbálja Petőfi Sándor is, aki ennek hatására írja meg Vasúton című versét. Augusztus 27.: megkezdődik a Tisza-szabályozás Tiszadobnál.

2005. január 31., Amerikai Egyesült Államok. Az Associated Press hírügynökség öntörténeti írást jelentet meg a honlapján. Brewster Yale Beach episzkopális pap és pszichoterapeuta, Moses Yale Beach, a New York Sun második tulajdonosának ükunokája ugyanis bizonyítékokkal szolgál arról, hogy az AP-t nem 1848-ban, hanem 1846 májusában alapították. A hírügynökség portálján közölt dolgozat szerint az öreg Beach azt javasolta a rivális napilapoknak, hogy osszák meg egymással az abban az évben kitört Mexikói-amerikai háború híreit.

Az AP "newsroom"

American Boy

Brewster mindezt a családi archívumban fellelhető dokumentumokra hivatkozva közli. Az egyik ilyen bejegyzés – Moses Yale Beach fia – Moses Sperry Beach 1872 júniusában írt memoranduma volna, amelyben a szerző azt is leírja, hogy milyen úton jutottak el a hírek az olvasókhoz. A Mexikóból érkező hajók az Alabama államban levő Mobile (hol vannak még a mobilok?!) városába futottak be, onnan az értesülések lovaskocsin (vagy ahogy annak idején nevezték „póni-expresszen”) jutottak Montgomerybe. Ott a futárok postakocsira szálltak és 700 mérföldet megtéve a virginiai Richmondba száguldtak, ahol már volt távíró. A New York Sun ezzel a módszerrel 24 órát vert azon riválisaira, akik a hagyományos postai utat választották.

Édes évek

Moses Yale Beach erről az előnyéről mondott le, amikor együttműködésre hívta nagy vetélytársait. Négy újság csatlakozott: a The Journal of Commerce, a Courier and Enquirer, a New York Herald és a New York Evening Express. (Túl egyszerű lenne a képlet, ha minden forrás ugyanazokat az alapítókat jelölné meg. Az AP-n kívül a többi hozzáteszi a listához a New York Tribune-t is, így tehát az ötök lehet, hogy hatok. A Herald és a Tribune számíthatna egynek is, hiszen egyesültek, de csak 1924-ben. A teljesség kedvéért: Menahem Blondheim arról ír, hogy a Tribune valóban csatlakozott, de nem 1848-ban (1846?), hanem 1849 januárjában.)

Moses Sperry Beach a New York Herald alapítója James Gordon Bennett 1872 júniusi halála után vetette papírra feljegyzését. Míg élt, Bennett mindig azzal kérkedett, hogy komoly hatással volt az AP létrehozására 1848-ban (!) - és ezt addig ismételgette, amíg egyre többen hittek neki – írja Beach.

Dackorszak

Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Így vagy úgy, az újonnan létrejött véd- és dacszövetség első elnöke David Hale, a Journal of Commerce kiadója lett. Egy évvel később, 1850-ben – amikor Reuter még postagalambokkal küldözgette a híreket – az AP megszerezte az első, fizetős ügyfeleit. A Philadelphia Public Ledger és a Baltimore Sun nem voltak tagjai a kollektívának, viszont szépen tejeltek az összegereblyézett hírekért. Még néhány év és az AP már a bevételeinek a felét szedi össze a külsős cégeknek eladott hírfolyamokból. A modell másokat is vonzott: hamarosan létrejött a WAP korai névrokona, a WAP (Western Associated Press, 1862.), valamint a NAP (Northwestern Associated Press) és a NEAP (New England Associated Press) is. Mindezt David Hale nem élheti meg: 1849. január elsején (Petőfi utolsó (?) születésnapján) a magyarok kiszorítják a szerbeket Újfaluról, az országgyűlés és az Országos Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe költözik, David Hale pedig - néhány nappal később – a mennyországba.

Békés kérődzés

„Lássanak hát csodát a kicsik és a nagyok, a becsületes ember én magam vagyok. - Bendegúz” (Rideg Sándor, Indul a bakterház, 1943.)

Az Associated Press története innentől kezdve unalmasabb, mint egy tanulmányi kirándulás a hatvanas évek elején, bár a Nyest nem lehetett ott, hiszen csak tavaly született. Aki átrágja magát a témában született kásahegyen, talán már nyugtatók nélkül is eljut a cikk végéig, ami most jön. Az AP – és ezt most annak ellenére állítjuk, hogy nem fizetnek nekünk érte – annyira szerencsés konstrukció, hogy eleve sikerre volt ítélve. Ki az a hülye, aki ugyanazért a hírért külön fizet, ha egyszer lehetősége nyílik a költségek megosztására? A lakásról-lakásra áthúzott TV-előfizetések országában ez a kérdés nem lehet kérdés: senki. Így lett nagy az Associated Press is, amely ma több mint 1700 újságot és 5000 televízió- valamint rádióállomást lát el hírekkel legalább öt nyelven, bár nem úgy, ahogy felénk szokás – kábelt húzogatva Kovách néni konyhájában a kövér macska és a fikusz mögött –, hanem piaci alapokon.

2010. március 2., Budapest. A Nyelv és Tudomány című népszerű-tudományos portál népszerű-tudományos cikket közöl az AP-ről, az írás megjelenéséről azonban nem ad hírt a társaság. A hanyatlás kezdete?

Felhasznált irodalom:

• AP: The Story of News. Contributors: Oliver Gramling - author, Henry C. Barrow - illustrator. Publisher: Farrar & Rinehart. Place of Publication: New York. Publication Year: 1940.
• Menahem Blondheim: News over the wires: the telegraph and the flow of public information in America, 1844-1897; Harvard University Press, 1994.
• Rick Brown: The Founding of the Associated Press, http://www.historybuff.com
• Richard Pyle: 19th-century papers shed new light on origin of The Associated Press. http://www.ap.org/pages/about/whatsnew/wn_013106a.html
• Internet