István, akinek legutóbb a buzi szó eredetére vonatkozó ötletéről beszéltem, a palóc szó története iránt is érdeklődik:

Több elméletet olvastam a palócok nevének eredetéről. Én másképpen gondolom: Az a vidék, ahol a palócok élnek, a rövid á-t ejtik az a, és a hosszú ó-t az á helyett. A lakosok egy része a Hatvani és Teleki (sziráki) és egyéb nógrádi családok szolgálatában éltek, és még Palotás község is létezik. Tehát ők „palotás” szolgák és jobbágyok voltak, vagyis szlovákosan palácky, ennek a tájszólási ejtése palócki, amiből szerintem a név is kialakulhatott.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Én csak egy „elméletet” (valójában: feltételezést) ismerek a palóc szó eredetéről (az elmélet szót nem ilyesmire szoktuk használni). De mielőtt elmondanám, először azt magyarázom el, hogy miért nem tetszik István feltételezése. Azért nem, mert sem hangtanilag, sem jelentéstanilag nem támasztja alá meggyőzően. Hangtanilag két nehézség is van. Az egyik, hogy a palócok nem hosszú ó”-t, hanem hosszú „a”-t (ā-t) ejtenek ott, ahol mi hosszú „á”-t. A másik, hogy nem ismerünk egyetlen más szlovák jövevényszót sem, amelyben az eredeti á hang a palócok „ā-zása” miatt ó-ként került volna át a magyarba. A szlovákból (és más szláv nyelvekből) átvett szavakban az eredeti á jellegzetesen a magyarban is á (pl. barát). Egyáltalán, azt sem tudjuk, hogy a palóc „ā-zás” mennyire régi; a palóc népnévre mindenesetre már a 13. századból vannak adatok.

A jó palócok...
(Forrás: Wikimedia Commons / Cserna Károly)

Jelentéstani szempontból nem világos, hogy a palócoknak miért lett volna több közük a palotákhoz, mint bármely más magyar népcsoportnak. Nincs a környékükön több palota, mint máshol, és a palócok között is valószínűleg ugyanolyan arányban voltak palotákban szolgálók, mint máshol. Amúgy a palóc szó első adata legalább száz évvel korábbi, mint a palota szóé, ami önmagában nem jelent ugyan sokat, de azt sejthetjük, hogy a magyarok lakta területeken a 13. században a kastélyok még sokkal inkább erődítményszerű várak, mint paloták voltak.

Palóc paloták?
(Forrás: Wikimedia Commons / uzo19 / GNU-FDL 1.2)

A magyar nyelvtörténészek úgy tudják, hogy a palóc eredetileg gúnynév vagy legalábbis úgynevezett külső név volt, tehát olyan, amit maguk a palócok nem használtak a saját megnevezésükre. Azt is valószínűsítik, hogy a palóc eredetileg a kunok (egy török nép) neve volt. Igen gyakori, hogy egy nép nevét másokra alkalmazzák, akár lenéző szándékkal, akár csak tudatlanságból. Így változott meg a vlach szónak és rokonainak a használata is: eredetileg a keltákra használták, később kiterjesztették az újlatin nyelvet beszélőkre is – ebből a szócsaládból származik az oláh és az olasz szó is.

Hangtanilag a palóc nagyon jól magyarázható: első előfordulásaiban polouc és palouc volt az írásmódja, ez is jól mutatja, hogy egy plavec, plovec, plavci, plovci vagy polovec hangzású szláv szóból származhat. A v hang ugyanis rendszeresen kiesik a jövevényszavakban a -vc hangkapcsolatban és magánhangzók között: Rimovci Rimóc lett, Čekovce Csekóc, majd Csákóc, a pokrovec pedig pokróc. (A szó eleji mássalhangzócsoportokat pedig, mint amilyen a pl- is, pedig rendszeresen feloldották a magyarban a kölcsönzések során: román plăcintă > magyar palacsinta.)

Kun kőszobor
(Forrás: Wikimedia Commons)

De mit jelentett ez a polovec vagy plavec szó? Maga az ószláv polov- tő ’sápadt, sárga’ jelentésű volt (távoli rokona a latin palliō ’sápad’ és az ebből képzett pallidus ’sápadt’ szónak, amelyet a franciából átvett angol pale szóból ismerhetnek a legtöbben). Adatolni lehet nagyon sok szláv nyelvből, de mint a színnevek általában, igen eltérő jelentésekkel. Csehül és szlovákul például ’szőke, fakó’ a plavý jelentése, míg horvátul a plav ’szőkét’ is meg ’kéket’ is jelent. Minket persze a szlovák jelentése érdekel.

És láss csodát, a szlovák források szerint (amelyekre a A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, a TESz. hivatkozik) szlovákul a kunok neve (vagy gúnyneve) volt a plavec, vagyis ’fakó, sárga’. Talán a bőrszínükre utalhatott, bár ez csak spekuláció, nincs rá adatunk. Az is lehet, hogy egyes kunok hajszínére utalt ez a szó, ha lehet hinni a Wikipédia kunokról szóló szócikkének, amely szerint a kunokhoz csapódtak a hajszínük miatt sárgának nevezett ujgurok is. Mindenesetre hangtanilag is, jelentéstanilag is megnyugtató megoldásnak látszik, hogy egy adatolt szlovák plavec ’kun’ szóból magyarázzuk a magyar palóc szó eredetét.