Az oxitocin az agyban, a hipotalamuszban termelődő hormon. Számos hatása közé tartozik, hogy megindítja a szülést; szoptatás közben segíti az anya–gyermek kötelék kialakulását és megerősödését; valamint párkapcsolatban, szexuális együttlét közben fokozza az örömérzést, általánosságban pedig megerősíti az együvé tartozás érzését. Az autistákban azonban jelentősen alacsonyabb koncentrációban van jelen.

Egy, az Egyesült Államokban, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetemen működő tudóscsoport dr. Eric Hollander pszichiáter vezetésével felnőtt autistákon és Asperger-szindrómásokon tesztelte a hormon hatását.

Zárt világ – egy autista kisfiú tekintete
(Forrás: Sandra Bloom, sxc.hu)

Az autizmus (és annak enyhébb változata, az Asperger-szindróma) mint rendellenesség jellegzetes tünetekkel jár: a páciens kommunikációs képességei rosszabbak az átlaghoz képest, és az emocionális fejlettség is alacsony: azaz a betegek nehezen ismerik fel és fejezik ki az érzelmeket, a hangulatuk mégis szélsőségesen ingadozhat. A tudósok éppen ez utóbbit, azaz az érzelmek megértését és kifejezését vizsgálták autista betegek bevonásával.

A kísérlet két körben zajlott. Az első alkalommal a betegek egyik fele placebo-, a másik fele oxitocininjekciót kapott. (Az injekciót a későbbiekben orrsprayre cserélték.) Ezután meg kellett hallgatniuk egy – többféle érzelmi töltéssel (boldog, szomorú, dühös, közömbös) felolvasott – mondatot: „a srác elment a boltba”. Az injekció beadása után jelentősen javult az érzelemfelismerés, és csökkent az autistákra jellemző kényszeres tevékenységek (tapsolás, ismétlés, utánzás) intenzitása.

A betegek két héttel később ismét megjelentek. A beszámolók szerint az oxitocinkezelésben részesültek megőrizték a két héttel korábbi érzelmi-szociális emlékképeiket, míg a placebokezelésen átesettek nem.

A felismerés jelentős áttörést hozhat az autizmus gyógyszeres kezelése terén – mondta dr. Hollander, a vizsgálat vezetője. Az Egyesült Államokban a betegség kezelésére mindössze egyetlen gyógyszer, a riszperidon alkalmazható, amely csupán az agresszió és az önveszélyesség mértékét csökkenti, a valódi tüneteket azonban nem enyhíti.

A kutatás eredményeit egy mai, Oxfordban tartott konferencián ismertetik a kutatók.