-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy amerikai kutatónő új készüléket hozott létre, amely segíthet a Parkinson-kóros betegek beszédkészségének javításában – írta a Scientific American.
A Parkinson-kór idegrendszeri betegség, amely a motoros funkciók – járás, mozgás, írás, beszéd – fokozatos romlásával jár. A betegségben szenvedők beszéde általában halk, rekedt, monoton. Ezek a jellemzők a kór későbbi szakaszaiban egyre erősödnek, míg végül a beszéd akár érthetetlenné is válik.
Egy amerikai kutatónő, a Purdue Egyetemen dolgozó Jessica Huber azonban kidolgozott egy új eszközt és módszert, amely segíthet a betegség korai szakaszaiban, hogy a betegek érthetőbben, artikuláltabban fejezzék ki magukat.
Az eszköz az úgynevezett Lombard-effektus elvén működik, ami azon a megfigyelésen alapul, hogy zajos környezetben – étteremben, diszkóban, bárban – az emberek automatikusan hangosabban beszélnek.
A készülék tehát háttérzajt szolgáltat, amelyet a betegnek túl kell harsognia. Az eszköz kissé bonyolult felépítésű, és az alábbiakat tartalmazza: egy, a háttérzajt a fülbe juttató fülhallgatót; egy nyakra szerelt érzékelőt, amely az izomfeszültséget méri beszéd közben; valamint a tüdő és a gége működését figyelő, a bordákra ragasztott érzékelőt.
A berendezést eddig hat betegen tesztelték, akik nyolc héten át viselték magukon. Eközben a kutatók folyamatosan gyűjtötték, a végén pedig elemezték a beérkező adatokat. Ezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a betegek hangosabban és tisztábban beszélnek.
„Ha megkérem a betegeket, hogy beszéljenek kétszer olyan hangosan, azt mondják, nem tudnak – mondta a kutató. – Nem tudtak 10 decibellel hangosabban beszélni, de amint bekapcsoltam a háttérzajt, azonnal 10 decibellel hangosabban szólaltak meg.”
A tervek szerint az eszközt az indianapolisi Rehabilitációs Intézet betegein tesztelik majd tovább.