Jó néhány ilyen generátort ismerünk. Az alapverzió az angol közgazdaságtani kifejezéseket gyártó Web Economy Bullshit Generator. Nagyon hasonló a teljes magyar mondatokat alkotó Bullshit Generátor, amit készítője prezentációk tartásához, meetingekhez, de akár diákoknak vizsgákhoz is ajánl. Egy szóval: mindazon helyzetekben alkalmazható, amelyekben rizsázni kényszerülünk vagy rizsázni szokás. Üdítő – bár specializáltabb közönségnek szól – a bölcsészkari kurzusok neveit generáló Bölcsész tantárgy generátor. Végül, de nem utolsó sorban, ha úgy éreznénk, hogy káromkodásaink egysíkúvá válnak, ellaposodnak, akkor érdemes felkeresni a magyar nyelvű káromkodás generátort.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Min alapulnak ezek a generátorok? Nagyon érzékeny stilisztikai megfigyeléseken. Ahhoz, hogy jó bullshitgenerátort építhessünk, nagyon jól kell ismernünk az adott terület nyelvhasználati szokásait, stílusát, alapvető, gyakran vagy akár túlhasznált (és emiatt kiüresedett) szavait, kifejezéseit. Tudnunk kell még az ehhez a nyelvhasználathoz vagy stílushoz tartozó szokásos nyelvtani szerkesztési eljárásokat is. Röviden: rá kell éreznünk a parodizálni kívánt terület „dallamára”. Viccessé pedig az teheti a kidobott szerkezeteket, hogy a végeredményül kapott kifejezés teljesen értelmetlen, de a megszólalásig hasonlít az eredetire. Lássunk egy-egy példát a bölcsészkari kurzusok címeiből!

Nevezetes lingvisztika a vallásokban II.

Klasszikus morfológia történet a szexiparban

Altáji filozófia és pszichológiája VII.

Pornográf lingvisztika alapjai szeminárium

Hogyan működnek ezek a generátorok? Arcpirítóan egyszerűen. Az eredeti, angol verzióban láthatjuk is, hogy a program milyen adatbázisból dolgozik. Véletlenszerűen kiválaszt egy igét egy halmazból, majd melléhelyez egy véletlenszerűen kiválasztott melléknevet, végül egy főnevet: és máris kész az eredetihez hasonló kifejezés. A bölcsészkari kurzuscímek esetében kicsit bonyolultabbnak látszik a szerkezet, és úgy tűnik, többféle típusú szerkezetet tud létrehozni. A fenti példákból azt láthatjuk, hogy a szósorozat minden esetben egy melléknévvel (jelzővel) kezdődik, lehetőleg egy olyan jó „bölcsészes” jelzővel. Utána következik egy puszta névszó, azaz a jelzett szó, a szerkezet alaptagja (pl. lingvisztika) vagy egy birtokos szerkezet (pl. lingvisztika alapjai) vagy két névszó, amit éssel kötöttek össze (pl. filozófia és pszichológiája). Végül a szerkezetet egy jellegzetes, a tantárgy témáját szűkítő, vagy a kurzus típusát esetleg számát megadó kifejezés követi: a szexiparban, szeminárium, VII. És máris kész egy bölcsészkari tantárgycímhez meglehetősen hasonlító cím. Ha ezek valamelyikét belekevernénk az aktuális bölcsészkurzus-kínálatokba, kevesen fognának gyanút.

De ezt nem tesszük, a bullshit generátorok célja nem a csalás, hanem elsősorban a nevettetés. Továbbá az, hogy megkíséreljük kihasználni a stratégiai céloknak megfelelő paradigmákat. Erre pedig egy megoldás van: birtokba venni az innovatív projekteket.